főoldal készparketták olaj-viasz felületek színezett burkolatok újdonság a hangszigetelés alapjai info

A parafa és a fizika

Bár világszerte egyre népszerűbb burkolóanyag, bár az egyik legtökéletesebb hő-, hang és rezgésszigetelő, sokan még mindig kétkedők a parafát illetően. Sokan nem hisznek ezekben a kiváló tulajdonságokban, sokan csak kereskedői fogásnak tartják, amikor azt hallják, nemcsak szigetelésként, hanem akár a falra, akár a padlóra is megállja a helyét. Gyártása évszázados tapasztalatokon alapul, többszázezer négyzetméter került már forgalomba. Aki a szakszerű beépítés után kipróbálta, örökké ragaszkodni fog ehhez az anyaghoz. Már csak azért is, mert a különlegessége mellett az ára is vonzó, hiszen az egyszerűbb mintával készített lapok árfekvése nem haladja meg a kicsit is igényes lamináltlapokét, de az izgalmasabb, érdekesebb mintázatúak sem drágábbak egy középkategóriájú parkettánál. (Ez készparketták esetén nettó 4000-12000 forintot jelent). A szigetelés tervezésekor pedig egy komoly tényezőt is figyelembe kell venni: sokan a hőszigetelés alkalmazásakor csupán a hőátbocsátási vagy a hőellenállási tényezőt veszik számításba. Egyről azonban megfeledkeznek. Az anyagok rendelkeznek egy úgynevezett hőtartási tulajdonsággal. A könnyűszerkezetek nagy hátránya, hogy az alacsony hőtartás miatt egy egyszerű szellőztetés során kihűl a lakás. A vályogházaknál ez nem fordul elő, mivel a vastag vályogfalak sokáig megtartják a környezet felvett hőmérsékletét. A parafa burkolatokkal is ugyanez történik. Nyáron lassabban melegszik fel a szobánk, télen pedig nehezebben hűl ki.

Aki még mindig kételkedik, olvassa el az alábbi, igen érdekes, tudományos cikket:

FIZIKA

http://www.parafa.paramax.hu/fizika.html


EGY KÜLÖNLEGES ANYAG: A PARAFA

Okkal kérdezhetné valaki, vajon mit keres ez a téma a fizikával foglalkozó rovatban. Ha megismerjük a parafa szerkezetét és tulajdonságait, ki-ki maga válaszolhat a kérdésre. (Lásd az 583. oldalon A parafa világa címu írásunkat. – A szerk.)

Érdemes körülnézni egy parafa szakboltban. Láthatjuk, parafából használati tárgyak és dísztárgyak, padló- és falburkoló anyagok, törékeny áruk és érzékeny muszerek csomagolására alkalmas kisebb-nagyobb dobozok stb. készülnek. Horgászúszót, cipotalpat már idoszámításunk elott is készítettek parafából.

  A parafát egy XVII. századi bencés rendi apát használta elsoként palackok lezárására. A parafa legnagyobb fogyasztója manapság is a borászat, a márkás borok, pezsgok palackjainak lezárására máig sem találtak ennél alkalmasabb anyagot. Kelloen rugalmas, ezért tökéletesen lezárja a palackot, nagy a kémiai ellenálló képessége, ezért nem szennyezi a pezsgot vagy a bort.


A parafa iparszeru feldolgozását a múlt század végén (1892) alapozták meg. Az eljárás abból állt, hogy a különbözo méretu darabokat tartalmazó parafareszeléket nagy nyomáson összeragasztották. A ragasztóanyagot – ez egy telítetlen zsírsav, a szuberin – maga a parafa szolgáltatta.
A parafa könnyu, rugalmas, jó hang- és hoszigetelo, kémiailag ellenálló anyag. A víz nem járja át, jól tartja a nedvességet. Mechanikai terhelésre rugalmas alakváltozással „válaszol”, s az ennek során befektetett energia egy része elnyelodik. Ha parafa burkolatú padlón lépdelünk, nem csúszunk meg, sot, minél nehezebbek vagyunk, annál biztonságosabbá válik rajta a járásunk... E sok kedvezo tulajdonság a parafa sajátos szerkezetébol következik.

 

Sajátos szerkezet

Robert Hooke 1665-ben, miközben a mikroszkópját tökéletesítette, sokféle anyagot megvizsgált. Az elsok között volt a parafa. Amit látott, azt lerajzolta (1. ábra).

A parafa az egyik metszetében többnyire hatszöges tartományokat, míg a rá meroleges metszetben négyszöges elrendezést mutatott, akárcsak egy téglafal. Hooke a látottak alapján következtetett a növények felépítésére, s térbeli szerkezeti egységeiket cellulának (sejtnek) nevezte el.
A parafa szerkezetének Robert Hooke által megrajzolt képéhez a tudomány szinte semmit sem tett hozzá, egészen az elektronmikroszkóp felfedezéséig. A pásztázó elektronmikroszkóppal lehetové vált a parafa celláinak pontos mennyiségi leírá-sa. Meghatározták a cellák méretét, alakját, falaik vastagságát és a fakéregben való elhelyezkedésüket (2. ábra).


A parafa hatszög alapú, prizma alakú cellái pontosan olyanok, mint amilyennek Hooke is látta. Hooke az optikai mikroszkópjában azonban nem láthatta, hogy a cella téglalap alakú falai hullámosak, márpedig ez meghatározó a parafa rugalmasságában (3. ábra).


A hatszöges cella méreteibol kiszámíthatjuk a parafa relatív suruségét: a cellafal anyagának surusége f=1150 kg/m3, l a hatszög élhossza, h a prizma magassága, t pedig a falvastagság.

 

Jól szigetel
A parafa jó hoszigetelo anyag. De vajon miért? A válasz nem egyszeru. A cellás szerkezetu anyagok hoátadásáról máig sem derítettek ki mindent. Azt azonban tudjuk, hogy hocsere általában hovezetéssel, hoáramlással és hosugárzással történhet. Vizsgáljuk meg, hogyan befolyásolja a hocserét a cellás anyagokban a cellák mérete!

(4. ábra).

A hoátadás hovezetéssel a cella falát alkotó anyagban megy végbe. Ez a hoátadási mód a nagy relatív suruségu, illetoleg (adott relatív suruség esetén) apró cellás anyagokban válik dominánssá. A hoáramlásos (konvekciós) hoátadás akkor meghatározó, ha a cellák térfogata elegendoen nagy ahhoz, hogy a levego szabadon cirkulálhasson bennük. Megfigyelték, hogy e hoátadási formának az 1 milliméternél kisebb átlagos átméroju cellákat tartalmazó anyagokban gyakorlatilag semmiféle szerepe sincs. Cellás anyagokban a hosugárzásos hocsere többlépéses folyamat. A hot a cella fala a cella belsejébe sugározza. Ezt a hot a szemközti fal elnyeli, majd ismét kisugározza, és így tovább. Csak így, több lépésben juthat a ho a cella egyik oldaláról a másikra. Minél többször ismétlodik az elnyelés és a kibocsátás, annál több ho vész el útközben. Az apró cellás anyagokban a hosugárzásos hoátadás rossz hatásfokú.
Ezek után könnyen megállapíthatjuk: a parafa rossz hovezeto képességu, vagy másképpen jó hoszigetelo tulajdonságú anyag, s ez a jellemzoen kicsi celláiból következik.

Nem csúszik

A frissen felmosott kövön óvatosan kell közlekedni, mert könnyen elcsúszhatunk. A gépek forgó alkatrészeit zsírozással, olajozással kíméljük. Télen a jeges járdát hamuval, homokkal szórjuk fel, ezzel tesszük biztonságosabbá a járást... A különbözo testek közötti súrlódás az érintkezo felületek érdességétol, azok molekuláris szerkezetétol függ, s általában független az érintkezo, mozgó testek tömegétol, valamint felületük nagyságától. A parafa esetében más a helyzet, errol egy egyszeru kísérlettel magunk is meggyozodhetünk.
A középiskolában tanultunk néhány módszert a csúszási és a tapadási súrlódási együttható mérésére. Elevenítsük fel a tudásunkat, s mérjük meg valamilyen érdes felületu test (például téglatest) és a parafa között a súrlódási együtthatót! Változtassunk a test tömegén, s ismételjük meg a mérést! Ezután szappanozzuk be a parafa felületét, s végezzük el újra a mérést! Végül ábrázoljuk a súrlódási együtthatót a mozgó tömegek függvényében! Ha jól végeztük el a kísérletet, a szappannal síkossá tett felületen nem csökkent számottevoen a súrlódás, s a súrlódási együttható a terhelés növelésével nott (5. ábra).

 

Nyílt cella, zárt cella

A cellás szerkezetu anyagok sok érdekes tulajdonsággal rendelkeznek, s ezeket sajátos szerkezetüknek köszönhetik. Közös tulajdonságuk, hogy könnyuek, s kicsi a suruségük. Némelyekben öszszefüggo üregek vannak (ezek a nyílt cellás anyagok), másokban viszont zárt, át nem járható, apró üregek találhatók (zárt cellás anyagok). A korallok nyílt cellás anyagok, a parafa, a tojáshab zárt cellás. A mindennapi kenyerünkben milliméteres méretuek a cellák, a parafa ennek még az ezredrészénél is kisebb, mikrométeres méretu cellákból épül fel. A cellákban lehet folyadék (például élo sejt), de lehet gáz is (például a fakéreg elhalt sejtjeiben). Mi lehet ennek az oka? A parafa nemrugalmas deformálódásával kapcsolatos energiaveszteség (6. ábra).

Ha rálépünk a parafára, celláik összenyomódnak. Ha lábunk felemelésekor a deformáció megszunne (ha a parafa visszanyerné eredeti alakját), nem észlelnénk semmiféle furcsaságot. De nem ez a helyzet, ha továbblépünk, a parafa felülete nem újul meg, s a befektetett munka egy része elvész a „talaj” felszíne alatti régiókban: a cellák hullámos falaiban. Ez vezet a meglepo eredményre, a terheléssel növekvo súrlódási együtthatóra. Parafán járni egy kicsit olyan, mint homokban biciklizni.


Dr. Rajkovits Zsuzsanna
(ELTE, általános fizika tanszék)
Google
 

főoldal készparketták olaj-viasz felületek színezett burkolatok újdonság a hangszigetelés alapjai info