parafa.net

RSS

Cortex_gr_511050_Sonneneiche.jpg
C_ref2.jpg
szigparafa29.jpg

Mérnökbázis hírei

Legtöbben olvasták

főmenü

keresés

Hőszigetelés +36-30/9663268 PDF Nyomtatás E-mail
Olvasóink értékelése: / 11
ElégtelenKitűnő 

Hőszigetelés  - ami mindenkit foglalkoztat

Tervezés, tanácsadás: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. és/vagy +3630/9663268

ENERGETIKAI TANÚSÍTVÁNY készítése 

Belső oldali hőszigetelés - vagy belső szigetelés - tervezése 

Szakma – mesterség - tudomány 

 

Napjaink leggyakrabban emlegetett, szinte kimeríthetetlen témája a hőszigetelés. A gazdasági válság, a globális felmelegedés, a fosszilis energiahordozók folyamatos fogyásának sokkoló hatású rémhíre a takarékosságra hívja fel az ipar és a lakosság figyelmét. Már akkor óvatosan kellett volna kezelni az energiafelhasználás kérdését akkor is, amikor hazánkban a gáz bevezetése széles körben elterjedt, azaz a hetvenes években. Németországban energiaracionalizálási tanulmányok jelentek meg, a szakemberek elkezdtek foglalkozni az energiatudatos építészettel. Megjelentek a kedvező hőtechnikai tulajdonságú falazó elemek (mészhomokkő), nyílászárók, az egyre hatékonyabb hőszigetelő anyagok. Fokozott figyelmet fordítottak a hőhídmentes épületszerkezetek, s ezzel párhuzamosan az építmények megfelelő páratechnikai kialakítására is. Ha késve is, de lassan a közép- és kelet-európai országok között mi is elindulunk azon az úton, amit úgy neveznek, hogy környezettudatosság, és fenntarthatóság. 

Arra kell tehát törekedni, hogy minél kevesebb energiát használjunk fel, minél kevesebb legyen a széndioxid-kibocsátás. A legolcsóbb energia az, amit nem fogyasztunk el. Törekedni, hogy minél kevesebbet kelljen költeni, és hogy minél kevésbé szennyezzük a környezetet az üvegházhatás beláthatatlan következményeinek elkerülése érdekében.

A csökkentett energiafelhasználásnak alapjáratban kétféle módja van:

  • az egyik, amikor konkrétan spórolunk, azaz kevésbé fűtjük be a házunkat vagy lakásunkat, kevesebb vizet fogyasztunk, ezáltal kevesebb szennyvizet öntünk a csatornákba. A gyerekeinket is tudatosságra neveljük, arra, hogy ne pazaroljunk.
  • Az energiatakarékosság aktív formája, amíg nem csupán nem fogyasztunk, hanem hozzáadott munkával, termékkel növeljük az épületeink értéket. Egy cikkben nem lehet kimerítően sem a passzív, sem az aktív takarékosságról írni, így most csupán egy áttekintést próbálok nyújtani a magyar piacon fellelhető szigetelési lehetőségekről. Tovább is megyünk, a következő lapban az elérhető alternatív fűtési módok ismertetésével szeretnénk segítséget nyújtani az érdeklődőknek.

     

Az építmények csökkentett energiafelhasználásának alapján öt kategóriát különböztethetünk meg 

  1. az alacsony energiafelhasználású ház négyzetméterenként és évente 50 kWh-t jelent
  2. az ultra alacsony energiafelhasználású ház, ennél jóval kevesebb, évi 30 kWh/m2
  3. a passzívház  15 kWh/m2,
  4. a  nulla fűtési energiafelhasználású ház 0 kWh/m2/év, valamint
  5. az autonóm ház, amely szintén nem vesz fel energiát egyetlen energiatermelő szektortól sem, azaz – ahogy a neve mondja - önellátó.

 (Ezek igen jelentős eredmények annak a ténynek az ismeretében, hogy egy átlagos méretű családi ház energiaigénye egy év alatt 120-160-180 kWh/m2. Az áremelések és a szigorodó szabványok következtében egyre több jól szigetelt, alacsony és az ultra alacsony költségvetésű házra találunk példát.  A nulla fűtésű és az autonóm ház a térségünkben még csak utópisztikus fogalom. Ami viszont egyre inkább bekerült a köztudatba, az a passzívház.

A passzívház eredetileg az energiatakarékos épületekre alkalmazott német minősítési rendszer.

A passzívház technológia fő célja a hőenergia-veszteségek minimalizálása. Pontosítva, „a passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérsékletet biztosítása (ISO 7730) megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához (DIN 1946) megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül.” Műszaki szempontból megfogalmazva, a passzívház olyan épület, amelynél a felület és a térfogat aránya (A/V) nem nagyobb 0,7-nél. Egységnyi energiafelhasználása kisebb mint  10 W/m², tökéletesen hőhídmentes, a külső fal hőátbocsátási tényezője (U-érték) nem haladja meg a 0,15 W/m²K, az ablakok U-értéke maximum 0,8 W/m²K, pára- és légzáró képessége (nsc) kisebb 0,6 óra, valamint hőcserélővel társított szellőztetést alkalmaznak. A legmegfelelőbb egy földbe ásott félgömb lenne - Tolkien tudott már valamit, amikor a Hobbitok házait megálmodta, de én is, amikor már gyerekkoromban ilyen házra vágytam -, de mivel ez kevéssé kivitelezhető, törekszenek a minél egyszerűbb, szinte kocka alakú formák, minden „kutyaól”, és egyéb kiugró elem kialakítása nélkül. A nyílászárók három réteg üveggel vannak ellátva, a tömítésük, beépítésük pedig tökéletesen hőhídmentesen megoldott. A passzívházak a jól megtervezett, megfelelő vastagságú, anyagú és a kialakítású hőszigetelésüknek köszönhetően nem igényelnek hagyományos fűtési rendszert.

Természetesen a hőveszteség tökéletes kiküszöbölése lehetetlen feladat, mivel egy bizonyos vastagságú falazat, egyéb épületszerkezet, illetve hőszigetelés építése túlságosan költséges lenne. Ezért az igény szerinti hőmérséklet eléréséhez szükséges hőmennyiséget elsősorban a napsugárzásból, a talajból vagy éppenséggel a kültéri levegőből nyerik. Ehhez még hozzájárul belső tér hulladékhőjének hasznosítása, illetve az épületben levő élőlények - egy átlagos felnőtt ember 210 Watt-tal melegíti környezetét - és műszaki berendezések által kisugárzott hőből pótolják. (Pl. az izzók a villamos energiának csupán egy részét hasznosítják világítás formájában, a többi energia hővé alakul és az épületben marad. Főzés közben használjuk a tűzhelyet a konyhában, használjuk a különböző háztartási gépeket, a TV-készüléket, a számítógépet. Ezek mind hulladékhővel növelik az épület belső energiáját, azaz meleget adnak.A passzívház minősítési rendszer szerint ez lehet lakóház vagy akár iskola, korábbi építésű és felújított épületekre is.

Érdekességképpen megemlítem, hogy az első passzívházat 1991-ben a németországi Darmstadt-Kranichstein-ben építették. Azóta kb. 15000 passzívház épült Európa-szerte, de a világ több országában is. Szigeteljünk tehát, de hogyan? Miután az utolsó pár évtized során központi kérdésként került be az  köztudatba a hőszigetelés témája, és szinte az egész ezzel kapcsolatos tudomány olvashatóvá vált különféle kiadványoknak, cikkeknek, tanulmányoknak köszönhetően, mégis sok fogalom a mai napig nem tisztázott sokszor még a szakmával foglalkozók körében sem. 

Vegyük tehát sorra a legalapvetőbb hőtechnikai alapfogalmakat!   

Egy épületben a hőveszteség pótlásához és a kellemes belső hőmérséklet biztosításához hőenergiára, hő áramlására van szükség. Hőáramláshoz akkor jön létre, ha a belső és a külső tér között hőmérsékleti különbség van. A hőáramlás függ a fal típusától és hőszigetelési minőségétől. A hő háromféle terjedési módjáról beszélhetünk:

  • A hővezetés szilárd anyagon vagy gázon keresztül történik: minél jobban szigetel az anyag, annál kisebb mértékű a hővezetés.
  • Hőáramlás során - a hőmérséklet és a sűrűség függvényében - a hő a légmozgásnak köszönhetően mozog. A meleg levegő felfelé halad majd eloszlik. Minél kisebb a légmozgás, annál kisebb a hőáramlás.
  • Hősugárzás: az anyagok – a hőmérsékletétől és sugárzóképességétől függően - hőt nyelnek el, vagy hőt sugároznak ki. A terjedés közegét is számításba kell venni (vákuum vagy levegő). Kisebb lesz a hővezetés, ha a sugárzás elnyelődik vagy visszaverődik.

    A hőszigetelés meggátolja mindhárom hatást, tehát a hővezetést, a hőáramlást és a hősugárzást.

    Hővezető képesség: lambda (λ) érték

    A hőszigetelő anyag a leginkább a hővezető képességével jellemezhető, ennek neve λ (lambda) érték. Minél kisebb a lambda érték, annál jobb a hőszigetelés. Az egyes anyagok, termékek mérését laboratóriumokban végzik el 10 °C hőmérsékleten. Az SI mértékegysége W/m*K (Egyes számításokban még találkozhatunk a régi kcal/m*h*C˚. Az átváltási arány: 1,163.) Egy anyag akkor számít hőszigetelőnek, ha a hővezető képessége kevesebb mint 0,065 W/mK.

    Néhány építőanyagok hővezető képessége (W/mK):

    • Réz: 380
    • Alumínium: 230
    • Vas: 72
    • Gránit: 3,5
    • Beton: 1,4
    • Üveg: 1,16
    • Keményfa: 0,46
    • Puhafa: 0,12
    • Üveggyapot: 0,032-0,040
    • Kőzetgyapot: 0,032-0,040
    • EPS (expandált polisztirol): 0,032-0,040
    • Parafa: 0,038-0,040
    • PUR-hab 0,024-0,028
    • Speciális PUR/PIR: 0,022
    • Levegő: 0,025
    • Aerogél: 0,013
    • Vákuum panel: 0,008 és 0,005 között

    Hővezetési ellenállás (R érték)

    Ez az érték mutatja egy termék hővezetési ellenállási képességét. A hővezetési ellenállás függ a vastagságtól és a hővezető képességtől. Minél magasabb az R érték, annál jobb a termék teljesítő képessége. Mértékegysége: m²K/W R= e/λ

    Hőátadási tényező (Rsi, Rse)

    Hőátadási tényező: egységnyi felületen, egységnyi idő alatt, egységnyi hőmérséklet különbség mellett átadott hőáramot jelenti.

    Hőátbocsátási tényező: U érték (régebben k érték) U= 1/R Hőátbocsátási tényező: egységnyi felületen, egységnyi idő alatt, egységnyi hőmérséklet különbség mellett áthaladó hőáram.

    Hőhíd

    Az épülethatároló-szerkezetnek azoknak a helyeit, ahol hőáramok alakulnak ki, hőhidaknak nevezzük, vagyis a hőhidak az épület külső határoló szerkezeteinek azok a részei, ahol különböző hővezetési tulajdonságú és eltérő geometriai formájú szerkezetek, anyagok csatlakoznak egymáshoz.

    Kétféle hőhidat különböztetünk meg: geometriai és szerkezeti hőhidat.

    • Szerkezeti hőhídről akkor beszélünk, ha megszakad az adott réteg homogenitása.
    • Geometriai hőhídról akkor beszélünk, ha egy adott épületszerkezetet vagy szerkezeti részt nem két párhuzamos síkfelület határolja.

    A hőhíddal kapcsolatban két szerkezeti elemre hívnám fel a figyelmet. Az egyik a koszorú, a másik a terasz. A koszorúk kiegészítő hőszigetelése nagyon fontos, ma már kis odafigyeléssel egyszerűen megoldható. A nagyobb gondot a teraszok helytelen kialakítása miatt keletkező hőhíd jelenti. Rengeteg reklamáció érkezik ezek miatt, sokszor okoz penészesedést, a burkolat tönkremenetelét. A hőhíd kiküszöbölésére még a tervezés fázisában kell ügyelni. Ezek szerint a terasznak vagy teljesen különálló szerkezeti elemnek kell lennie, vagy teljesen körbe kell szigetelni, a szigetelési szabályok szerint.

 

 (fotó: a hőhíd okozta folyamatos páralecsapódás következtében bepenészedett a fal a parketta alatt.)

 

A legismertebb szigetelőanyagok: 

Polisztirol

  • Az EPS – vagy expandált polisztirol szigetelőanyag az épületek szerkezetei hatékony hőszigetelést tesznek lehetővé. Az anyag gazdaságos, jelenleg a szigetelő anyagok közül a legkevesebb pénzért kapható. Beépítése egyszerű, nagyon elterjedt. A grafit tartalmú EPS egy különleges szürke színű expandált polisztirol hőszigetelő lemez, amely különleges alapanyagának köszönhetően lényegesen alacsonyabb hővezetési tényezővel rendelkezik, mint a fehér színű változat. A termék homlokzati hőszigetelő bevonatrendszerekben alkalmazott, pihentetett polisztirol keményhab. (Hővezetési tényezője: 0,032-0,038 W/mK) 
  • Extrudált polisztirol szigetelőanyag. A színezett, világoskék vagy rózsaszínű extrudált polisztirol hab zárt cellaszerkezetű anyag vízfelvétele elhanyagolhatóan kicsi, s így kiváló hőszigetelő képessége tartós nedvességhatás esetén sem romlik. Ezen kívül az extrudált habnak nagyon jó mechanikai tulajdonságai vannak. 

Szálas szigetelő anyagok (kőzetgyapot, üveggyapot) 

Üveggyapot

Az üveggyapot termékek számos előnye az újrafelhasznált üvegnek és homoknak köszönhető. Ezek természetes alapanyagok, és így nagyon gyorsan regenerálódnak.
Mivel a homok és az üveg nem éghetőek, nincs szükség plusz adalékanyagokra, az üveggyapot termékek tűzállóak. Az üvegszálak között lévő, jelentős mennyiségű finom légrétegnek köszönhetően kiváló hőszigetelő képességűek. Az üveggyapot puha érintésű, egyszerű kezelni és beépíteni, mivel könnyű és rugalmas. A komprimált üveggyapottekercs segítségével sok helyet lehet megtakarítani a kezelésnél, szállításnál és raktározásnál. Tökéletesen illeszthető, ezért a beépítése kényelmes, biztonságos és elkerülhetőek a nem kívánt hőhidak. (Hővezetési tényezője: λd=0,038 W/mK)  

Kőzetgyapot

A kőzetgyapot hőszigetelő képességét a kőzetszálak között található legtermészetesebb szigetelőanyag, a levegő biztosítja. Mivel a levegő a kőzetgyapot szigetelőanyag szálai között természetes módon van jelen, ezért hőszigetelő képessége az épület teljes élettartama alatt (50-80 év) állandó. A kőzetgyapot finom szálszerkezetének és viszonylag magas testsűrűségének köszönhetően a szálak közötti levegő megközelítőleg nyugalomban van. A kőzetgyapot hőszigetelő képességét befolyásolja, hogy vízszintes vagy függőleges felületet szigetelnek vele, hogy a felülete áramló vagy nyugalomban lévő, nedves vagy száraz levegővel érintkezik.Újdonság a Frontrock Max E homlokzati kőzetgyapot szigetelőlemez. A termék inhomogén, azaz két rétegből áll. A felső, 20mm vastag réteg tömörebb, ami a homlokzatot ellenállóbbá teszi a külső mechanikai hatásokkal szemben. Az alsó, vastagabb réteg elég rugalmas ahhoz, hogy alkalmazkodjon az esetleges felületi egyenlőtlenségekhez. A két réteg együttesen pedig 10%-al jobb hőszigetelő képességű a régebben fejlesztett termékekhez képest. (Hővezetési tényezője: λd=0,036 W/mK)  

Parafa

A parafa a lehető legtermészetesebb anyag, emellett kiválóak a szigetelési tulajdonságai. Ha valaki megengedheti magának, hogy igényesebb terméket válasszon, az keresve sem találhat jobb megoldást a teljesen természetes alapanyagból készült termékeknél.

  • A kisebb-nagyobb parafaszemcséket természetes gyantával préselik össze, így készül az agglomerált parafa tábla. Ma már az ára miatt nem elérhetetlen. A termékek bármilyen környezeti körülmények és klimatikus viszonyok között alkalmazhatók.
  • Hőkezeléses eljárással készül az expandált, vagy fekete parafa.

Mindkét típusú parafa termékkel szigetelt épület lélegzik, a táblák nem szívják magukba a nedvességet, rovarok, rágcsálók nem tesznek kárt benne. Általános jellemzője, hogy jó hő- és hangszigetelést biztosít. Lélegző szerkezet, ugyanakkor a hajszálcsöveken keresztül nem szívja fel a vizet. Páraáteresztő képességű, tartós, sűrűsége 110-120 kg/m³, méretstabil, rugalmas, ellenáll a mechanikai hatásoknak és a vegyszereknek, nehezen éghető. Az egészségre nem káros, anyagát gombák és baktériumok nem támadják meg, környezetbarát (újrahasznosítható). Mínusz 180 ºC-tól +100 °C-os környezetben alkalmazható. A parafa lemezek egyszerűen, könnyen feldolgozhatók, jól vághatók. A falra flexibilis csemperagasztóval kell rögzíteni, érdemes azonban – a lélegző képesség megtartása érdekében - csak pontokban ragasztani, illetve néhány helyen dübelezni. Az anyag felhasználásának kiemelt területe a hűtőkamrák hőszigetelése. Rendkívül fontos, hogy a hűtőkamrákat védjük mindenfajta víznek, párának a falon, tetőn, padlón keresztüli beszivárgásától, mivel a levegő relatív páratartalmának esetleges növekedése csökkenti a hűtőhatást. (Hővezetési tényezője: λd =0,037-0,040 W/mK).

Ásványi eredetű szigetelő tábla:

Teljes mértékben természetes anyagokat tartalmazó, kis súlyú, könnyen beépíthető, saját ragasztójával és dübellel rögzíthető merev táblák. Mivel nem éghető, könnyen kezelhető, ideális alulról hűlő födém szigetelésére, pl. garázsok mennyezetének hőszigeteléséhez.

Hővezetési tényezője: (λd=0,048-0,050 W/mK)

  • Szórt szigetelőanyagok  

    Perlit

    Nagyon könnyű fajsúlya továbbá a hő- és hangszigetelő tulajdonságai miatt előszeretettel használják az építőiparban, falazó habarcsban a hőhidak elkerülésére, vakolatban és betonban a hang- és hőszigetelés javítására. A perlit semleges Ph értékének köszönhetően a rágcsálók nem károsítják. Gyártanak perlites téglát, ezek falai vékonyabbak az üregek pedig nagyobbak. Az üregeket perlittel töltik ki, ezzel könnyű, szilárd és kiváló szigetelési tulajdonságú izgalmas építőanyagot fejlesztettek ki. A perlit olcsó, könnyű vele dolgozni, természetes anyag és nem tűzveszélyes. Hővezetési tényezője: (λd=0,048-0,050 W/mK)

    Cellulóz

    A hőszigetelési rendszer alapja a cellulóz. A cellulóz rostokat (a fa természetes rostjait) egy egyszerű eljárással újságpapírból nyerik. A papírt darálást követően pelyhekké alakítják, majd a tűz, a penész és a rágcsálók elleni védelem érdekében bórt és foszfátot kevernek hozzá. A fenti újrahasznosítási folyamat révén az újságpapír szigetelőanyaggá alakul. A kész szigetelőanyag zsákos formában kapható, melyet egy befúvógép segítségével, vagy akár kézi terítéssel is a kitöltendő üregekbe lehet juttatni. Hatékony hőszigetelés, környezetbarát (újrahasznosított újságpapír és természetes adalékok káros anyagtól mentes. Nem keletkezik hulladék a beépítése során (nem kell vágni, beszabni).Hővezetési tényezője: λd =0,045 W/mK. 

          Szórt PUR-hab
  • Nyitott cellás hab

    Két komponensű, gépi összekeveréséből előállított, nyitott cellás, félmerev poliuretán lágy hab hőszigetelő anyag. A felszórás után pillanatokon igen gyorsan az eredeti térfogatának 120 szorosára duzzad, kb. 8 kg/m3 beépített sűrűséget eredményez. A hab légzáróan hozzáragad az aljzathoz és a határoló szerkezetekhez. Beltérben alkalmazható, könnyűszerkezetes családi házak és egyék épületek tartóváz közötti hőszigetelésére, valamint tetőtér-beépítések szarufák közötti hőszigeteléseként, szerelt válaszfalak szigetelésére is javasolt.

    Zárt cellás hab

    Kétkomponensű, zárt cellás, merev poliuretán kemény hab hőszigetelő rendszer. Környezetbarát, nincs károsanyag-kibocsátása. Kivitelezés közben eredeti térfogatának 30 szorosára duzzad, légzáró réteget alkot a határoló szerkezeteken. A zárt cellás szórt poliuretán hab 0,00004 l/sm2 "légáteresztési" értéke jobb, mint a párazáró polietilén fóliáé. A habbal kiküszöböljük a huzatot, a fa- és fémszerkezetek OSB aljzattal kb. 25%-kal, míg gipszkarton-aljzat esetén akár 200%-kal nagyobb terhelést is elbírnak. 3 cm-es vastagságtól párazáró. A zárt cellás szerkezet gyakorlatilag mindenütt használható szerelt jellegű és hagyományos szerkezetek hőszigetelésére. Alkalmazható továbbá lábazatra, aljzatra, pincefödémre, szerelt homlokzatok hőszigeteléseként, speciális hőszigetelési feladatokra (pl. tartály- vagy csőszigetelésekre) is. Hátránya, hogy számolni kell a technológiából adódó felületi egyenetlenséggel, ezt kb. 20 mm-s vastagvakolattal kell kiegyenlíteni. Vízszigetelő képességének köszönhetően alkalmas lapostetők szigetelésére is.


          Fújható ásványgyapot

Alapanyag szempontjából két fő csoportba lehet sorolni a fújható ásványgyapotokat::

kötőanyagot nem tartalmazó (ún. virgin wool) vagy a táblás vagy tekercses termékek gyártása során keletkező vágási hulladék újra feldolgozásával előállított termékekhez. A befúváshoz készülő kőzetgyapot, fehér színű, gyapot szerű anyag. A kötőanyagot nem tartalmazó ásványgyapot termékek előnyei:természetes alapanyagokból készülnek, nincsenek egészségre káros alkotórészeik, A1 (nem éghető) tűzvédelmi osztályba tartoznak. A befújható anyagokról már megjelent a honosított magyar szabvány, MSZ EN 14064 számon.

A szabvány három alapvető alkalmazási területet különböztet meg:

  • vízszintes épületelemek szabadon befújt szigetelése: épületek zárófödémei (loft insulation);
  • falazott, üreges falak: előtétfalas szerkezetek
  • vázas (keret) szerkezetek: tartóvázas épületek vízszinte, ferde és függőleges elemei

 Az alábbi minimális testsűrűségeket kell megkövetelni a beépítés során.

Termék

Falazott (üreges) szerk.

Vázas (keret) szerkezetek

függőleges és ferde síkú

vízszintes

üveggyapot

25 kg/m3

30 kg/m3

30 kg/m3

kőzetgyapot

60 kg/m3

70 kg/m3

65 kg/m3

Új termékeink olyan épületelemek és –szerkezetek hatékony hőszigetelését is lehetővé teszik, amelyekben más – táblás vagy tekercses kiszerelésű – termékek alkalmazását nem vagy csak nehézkesen lehetne megoldani. Javasolt borított fafödémek, előtétfalas szerkezetek,könnyűszerkezetű épületek falai, födémei, tetőszerkezetek nehezen elérhető részei szigetelésére. A módszer előnyei: gyors, hatékony, hézagmentes felület, kis súly, nem éghető, nincsenek egészségre káros összetevők

  • Hősugárzás elleni védelem 

    Egyes hőszigetelő termékek nem a hővezetési tényezőjük miatt védik az épületet. Különleges összetevőiknek következtében visszaverik a sugarakat. Az ilyen típusú gyártmányokat  két fajtája van,

    • az egyik a hőreflektáló lemez,
    • a másik az akár több rétegben is kenhető vagy szórható, flexibilis hőreflektáló festékek vagy vékonyvakolatok.

    Egyik sem helyettesíti a megfelelő vastagságú hőszigetelést, viszont nagymértékben javítja annak hatásfokát. Ha párazáró hőreflektáló lemezeket a hőszigetelés belső tér felőli oldalánál építjük be, akkor a párazáró funkció mellett télen visszaveri a lakásból kiszökni akaró hősugarakat. Nyáron a hőszigetelő anyagot kültér felől borító, páraáteresztő és hőreflektáló fóliája visszaveri a napsugarakat, így megvédi a tetőteret a forróságtól. 

    Különleges vakolatok, festékek

    Parafa vakolat

    Ez a termék merőben újdonság a piacon. A finom parafa őrleményt kötőanyagokkal, pigmentekkel összekeverik egy különleges receptura alapján. A dobozokban kapható terméket az építkezés helyszínén keverik be, majd egy speciális eszközzel hordják fel a különféle felületekre. A parafa vakolat bármilyen típusú felületen, mint pl. cement, vas, fa, beton, üveg, műanyag - gyakorlatilag bármilyen - felületre kiválóan tapad.
    A kötés ideje általában 8 és 48 óra között változik attól függően, hogy milyen a felület és a hőmérséklet, valamint függ az alkalmazott anyagvastagságtól.
    A vékonyvakolat természeténél fogva is meleg anyag. Ha nedves és hideg falakkal érintkezik, felszívja a nedvességet, azt megszűri, majd elpárologtatja anélkül, hogy maga az anyag károsodna. 
    A parafa vakolat – csakúgy, mint maga a fát védő parafa kéreg - vízhatlan és lélegző, tűzálló, kiváló hő- és hangszigetel, nem telepszik meg rajta a gomba, nedvességálló, rugalmas és hajlékony, ugyanakkor ellenáll a mechanikai hatásoknak. A vakolat bevonható gipsszel vagy csillámkővel, homokkal és cementtel, színezhető tetszés szerint.
     A parafa tartóssága, élettartama jelentékeny, kiváló hő – és hangszigetelő tulajdonságú. Ezen kívül jelentős a kémiai stabilitása is, mivel csak ásványi savak és az erős alkáli alapú anyagok támadhatják és károsíthatják meg.
    Legfontosabb tulajdonságai: vízzáró és lélegző, tűzálló, kötőanyag a cement, vas és parketta között, beleértve a régi vasszerkezeteket, eltömíti a réseket, véd a rozsda ellen, rugalmas. Anyagszükséglet/m2: 1,8 – 2 kg/m2 (3 – 3,5 mm vastag rétegben). 
    A parafa vakolatot egy speciális eszköz segítségével, kompresszorral szórással hordják fel a kívánt felületre. Mért hővezetési tényezője: 0,026 W/mK

  • A felsoroltakon kívül sok egyéb érdekes termék létezik.

    Léteznek még egészen különleges megoldások, mint például a pneumatikus tömítések stb., ezek azonban egyelőre csak érdekességek, mivel még túlságosan költségesek.Nyílászárók hőszigetelése Nem elég azonban a falak alapos hőszigetelése. A fűtött lakás melegének csupán egy része távozik az épületet határoló szerkezeteken keresztül, másik része a levegő infiltrációjával vagy szellőztetéssel távozik. Az épületek hőveszteségének jelentős része – mintegy 35-40%-a - a nyílászárók szerkezetein keresztül jön létre részben felületi átbocsátással részben infiltrációval, azaz a légréseken keresztüli átszivárgással. Ha egy átlag 3 mm-es légrést veszünk alapul, az egy 1 m2 alapterületű ablaknál egy 10x12 cm-es nyílást jelent. A hézagoknál a szellőzési hőveszteségek mellett a kellemetlen huzat, az esővíz, a kültér zaja, a beáramló por és piszok és a vibráció (villamos, repülőgép által okozott rezgés) is mellékhatásként jelentkezik, ezzel még inkább rontva közérzetünket. Összességében a szigetelt nyílászárónak  a következő funkciókat kell ellátni:  
    1. Hőszigetelés. Az ablakok illesztési hézagainak a légáteresztő képességét optimálisra kell csökkenteni.
    2. A tömítés feladata, hogy visszatartsa a huzatot, és hatékony legyen erős szélnyomás esetén is.
    3. Amennyiben a régi ablakszerkezet kialakítása nem teljesen megfelelő, úgy védelmet kell nyújtani a nedvesség behatolása ellen.
    4. Redukálni kell a zaj és lárma, rezgések hatását.
    5. Védeni kell a lakást a portól és a beáramló szagoktól.

      A szakszerű szigetelést az infiltrációs hőveszteségek megszüntetése jelenti. Számtalan megoldás, új anyagok és szerkezetek alkalmazása lehetővé teszi, hogy a mai modern ajtók, és ablakok hőszigetelése eléri, sokszor már meghaladja a határoló falszerkezet hőszigetelését. Ki kell azonban emelni azt, hogy nem ajánlott a filtrációt olyan mértékben csökkenteni, amely a helyiségek szellőztetési zavarához, higiéniai körülmények romlásához, a belső pára erős felhalmozódásához vezet. A nem jól megválasztott, vagy nem megfelelően beépített nyílászáró páralecsapódást, gombásodást eredményezhet, a nyílászáró szerkezet károsodását okozhatja. 

    A fent leírtak tájékoztatásul szolgálnak, választhatunk, anyagok, árak, funkcionalitás, legjobb esetben mindhárom szerint. Minden anyagnak megvan a maga beépítési helye, érdemes körültekintően tervezni, jobban megismerni az egyes terméktulajdonságokat. A legjobb azonban szakember tanácsát kérni, megterveztetni.

Átváltások:

Thermal Conductivity - Hőátadási tényező:

  • 1 W/(m K) = 0.85984 kcal/(h m oC) = 0.5779 Btu/(ft h oF)
  • 1 Btu/(ft h oF) = 1.731 W/(m K) = 1.488 kcal/(h m oC)
  • 1 kcal/(h m oC) = 1.163 W/(m K) = 0.6720 Btu/(ft h oF)

Thermal Diffusivity - Hődiffúzió

  • 1 ft2 /s = 0.0929 m2/s
  • 1 ft2 /h = 2.581x10-5 m2/s

Thermal resistance - Hővezetési ellenállás

  • 1 (h oF)/Btu = 1.8958 K/W

Még több mértékegység és átváltás található az átváltások című oldalon.

A további cikkekben egyéb megoldásokról is olvashatnak, hőszigetelő bevonatokról, festékadalékokról, újabb termékekről, technikai vívmányokról

Tervezés, tanácsadás: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. és/vagy +3630/9663268

 

free counters