parafa.net

RSS

C_ref1.jpg
C_Feuerkelch.jpg
tilo_showroom-110.jpg

Mérnökbázis hírei

Legtöbben olvasták

főmenü

keresés

Parketta felújítása – kevés kosz +36/309663268 PDF Nyomtatás E-mail
Olvasóink értékelése: / 25
ElégtelenKitűnő 
Írta: Vajda Blandina   

Viszonylag gyakran felmerülő feladat a régi belvárosi, illetve az ötvenes-hatvanas évekig épült házak parkettájának felújítása. A födém szerkezeti megoldása a kor függvényében változott, a gerendák között vagy poroszsüveg boltozat, vagy vasbeton tálcát építettek. Ezekben az időkben a gerendák közét kohósalakkal, sittel töltötték ki, erre került egy homokréteg. A homokba beágyazták a párnafákat, a párnafákra szegezték a léceket, majd erre a parketta elemeket. Az évek múlásával a párnafák megsüllyednek, a lécezés elöregszik, megvetemedik, a parkettát többször csiszolják, tehát a burkolat lassan tönkremegy. Előbb-utóbb nem kerülhető el egy alaposabb felújítás. Azonban nem mindegy, mivel jár a felújítás. A sokadik emeletről meglehetősen kellemetlen  lehordani a sok sittet, sokan az ezzel járó munkát és költséget szeretnék megspórolni, ami érthető is.

Burkolatok, utólagos hőszigetelés, utólagos hangszigetelés - tervezés és tanácsadás +36/30-9663268 vagy Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

A probléma néha nemcsak az elöregedett, megkopott, nyikorgó parketta, hanem egy ázás, vagy hangszigetelési gondot is jelent. Ezek a leggyakrabban összefüggésben is állnak egymással. Az ázás a faanyag tönkremeneteléhez vezet. Az épület természetes rezgése során a feltöltéshez használt anyag tömörödik, így a párnafák és a lécek, nemcsak vetemednek, hanem süllyednek is. Sok helyen merev szerkezeti elemek érintkeznek, például, ahogy azt egy ötvenes években lakásnál láttam, a vasbeton teraszlemez bordája az áthidaló gerendájára támaszkodott, ezzel tökéletes hanghidat képezve.

 

 

Olykor a vevő vagy anyagi megfontolásból, vagy egyéb személyes okok miatt ragaszkodik az eredeti parkettához, illetve az eredeti felülethez. (Egy ügyfelemnek például az volt a kérése, hogy egyetlen helyiséget újítsunk fel úgy, hogy az egész lakásban egy színben legyen a parketta, egyenletes felületet képezve.)

Vannak vállalkozók, akik a nyikorgás megszüntetésére meghatározott távolságban lyukakat fúrnak a parkettába, majd PUR-habot nyomnak bele. Megfelelő mennyiséggel (se többel, se kevesebbel) egy időre és egy bizonyos mértékben  elérik a kívánt hatást, azonban én kissé felelőtlennek tartom, hogy feltárás nélkül bármiféle munkát végezzünk.

Ha pusztán a felületet látjuk, honnan is ismerhetnénk a szerkezet belsejét, honnan tudhatnánk, hogy milyen anyagok lettek beépítve, milyen mennyiségű habot kell majd benyomni, milyen állapotúak a párnafák és a lécek, és még sorolhatnám a kérdéseket.

A megrendelőnek olykor nem is annyira a költségek, hanem inkább az idő számít. Ilyenkor a könnyűbeton beépítése nem jöhet szóba, meg kell próbálni olyan rétegrendet tervezni, olyan technológiát kidolgozni, ahol elkerülhető a betonozás és az aljzatkiegyenlítés. Ugyanakkor teljesíteni kell a megfelelő hanggátlást, és biztosítani kell a parketta megfelelő fogadó felületét. Az egyik munkánknál a feladatot az is nehezítette, hogy a vevő ragaszkodott a régi parkettjához. A kopott, többször csiszolt, egyes helyeken korhadt és töredezett  elemeket egyenként kellett visszaszedni, megszámozni, elraktározni. A legtöbb parkettás mester erre bizony nem vállalkozik, lássuk be, jogosan. Ez a faanyag sokszor bizony semmit nem ér, többször nem csiszolható ( a hornyok csaknem kilátszanak), valamint gazdaságilag nem megalapozott a kérés. Egy új faanyaggal nem emelkednének számottevően a fajlagos költségek, azaz a befektetett kivitelezési költségek. A felszedés, rakodás, az aljzat felújítása, a töredezett darabok pótlása, a rögzítés – általában ragasztás -, a csiszolás a javításokkal és a felületkezelés együttvéve, elosztva a felület méretével, ezt jelenti a fajlagos költség. Ha ebbe az új parkettát számítanánk bele, akkor kiesnének bizonyos költségek, és konkrét számításokkal is alátámasztva kiderülne, érdemes új parkettát vásárolni.

Mindettől függetlenül van, aki mégis ragaszkodik a régi parkettához.

Vegyük tehát sorra a feltételeket, illetve az elvárásokat.

Fel kell szedni a régi parketta elemeket, azokat meg kell számozni, majd   szakszerűen elraktározni. A meglepetés ilyenkor éri az embert. Legtöbbször a régi párnafákat és lécezést ki kell dobni. Soha nem a legjobb minőségű faanyagot választották erre a célra, ez tehát már csak tüzelésre alkalmas. Kivételes esetben megtartható, ha nem sérült, mivel az az előnye biztosan megvan, hogy az idők során alaposan kiszáradt. (Nem úgy, mint a ma kapható lécek, amelyek többnyire semmilyen irányban nem egyenesek, tehát nemcsak görbültek, hanem csavarodottak is.)

A cél az, hogy minél kevesebb sittet „termeljünk ki”, lehetőség szerint minél kevesebb kosszal járjon a munkánk. Ezen felül meg kell vizsgálni, hol alakulhatott ki hanghíd. (Két merev szerkezet érintkezése, párnafa közvetlenül a gerendán stb.)

A másik, és legfontosabb cél, hogy az újonnan lerakott parketta szintben maradjon a másik helyiség burkolatával, azaz folytonos felületet képezzen.

Amikor felszedjük a fát, elénk tárul a kép. Rendszerint kohósalak, sitt, mindenféle építési törmelék, néhol homok nyomai.

 

A nagyobb törmelék darabokat, szögeket eltávolítjuk, elegyengetjük a maradék kohósalakot.

 

Szintezővel nagyjából ki kell mérni a megfelelő szintmagasságot, a küszöbtől, azaz a nem lebontott parkettától indulva, a helyiség átellenben levő pontja felé haladva.

 

Ehhez kell felmérni annak a homoknak a mennyiségét, amivel kitöltjük a hézegokat, amiket egyenletesen elsimítunk, és amikbe beledöngöljük a jó minőségű párnafákat. Legyen gondunk arra, hogy jó minőségű, száraz homokot vásároljunk. Ugyan ráírják a zsákokra, hogy többször mosott homok, ennek ellenére találtunk már benne gyökérdarabokat. A párnafák kiosztásánál figyeljünk arra, hogy egyik léc se érintkezzen gerendával. Hiába kerül a gerendára homok, ez idővel elrázódik onnan. Ezért az elővigyázatosság kedvéért az összes gerendára célszerű egy réteg 4 mm vastag parafát helyezni. Ez biztosan nem megy tönkre, rugalmas és hangszigetelő marad.

 

Miután szétterítettük a homokot, beágyaztuk az első párnafákat, felhelyezzük a méretre vágott OSB-lapokat. Jobb eredményt kapunk – ha van elég függőleges hely – ha dupla réteg OSB-t használunk, a két réteg közé pedig 2 mm vastag parafát terítünk le. Ez már egy járható felület, folytathatjuk a többi párnafa lerakását. Amikor az összes OSB-lapot rögzítettük, alaposan kitakarítjuk. Fontos! Természetesen itt is ügyelni kell a falak mentén a dilatációs hézagok megtartására!

Ezek után több lehetőségünk is van. A szintméréskor milliméter pontosan tudjuk, milyen rétegrendet alkalmazhatunk, milyen vastagságú rétegek jöhetnek számításba.

A lapokra a jobb hangszigetelés érdekében parafa lemezeket ragasztunk – ez különböző vastagságban kapható. Amit kevesen tudnak, az az, hogy a parafára közvetlenül is ragasztható a parketta, de akár a járólap is. Természetesen megfelelő sűrűségű parafát kell ehhez választani.

 

Van egy másik megoldás is. Ezek speciális hangszigetelő lemezek, amelyek egyúttal egy kiváló, száraz, síma felületet képeznek. Az OSB-lapok csatlakozásánál keletkező esetleges kisebb egyenetlenségeket felveszi, így a teljesen sík felületet egyszerű burkolni. Lehet készparkettát is rá fektetni (párazáró fóliával), de lehet ragasztani is.

A mi esetünkben esz történt, hiszen, mint tudjuk a vevő kívánsága az eredeti parketta visszarakása volt.

Miután leragasztották az elemeket, finoman átcsiszolták, majd csiszolták. Természetesen mindent a szabványnak megfelelően, dilatációs hézagokat hagyva, szegélyléceket lerakva.

 

Az eredmény kellemesen meglepő. A felület tökéletesen sikerült. A parkettán a legkritikusabb szemlélő sem látja, hogy mik voltak az előzmények.

A vevő azt kapta, amit várt.

 

Tehát még egyszer:

1. Ami volt:

 

2. Ami lett:

 

Burkolatok, utólagos hőszigetelés, utólagos hangszigetelés - tervezés, tanácsadás: +3630/9663268

 

 

(Megjelent a Parkettamagazin  2009 ősz/tél számában is.)

Módosítás dátuma: 2012. február 07. kedd, 08:15