Uncategorised

Garancia, jótállás, szavatosság

Az alábbi írásban bemutatok egy cikket a fogalmak jelentésétről tartalmáról. Mi is a különbség ...

Az épület megrendelőjét, használóját, üzemeltetőjét a megfelelő minőségű munka

biztosítására jótállási és szavatossági jogok illetik meg. Ehhez azonban az épület

használójának el kell végeznie a szükséges állagmegóvásokat, karbantartásokat,

és rendeltetésének megfelelően kell használnia az épületet. Mivel a hétköznapi

életben keveredik a jótállás, a garancia és a szavatosság fogalma, célszerű ezeket

részletesebben is értelmezni.

Jótállás (garancia):

A jótállás hétköznapi elnevezése a garancia, amely ugyanazt a fogalmat takarja, tehát jogi

különbség nincs a két elnevezés között. (A jogszabályokban kizárólagosan a jótállás fogalmával, a

hétköznapi életben többnyire a garancia szóval találkozunk.)

Fontos sajátossága a jótállásnak, hogy a hiba bizonyítása nem az épület megrendelőjét,

használóját, üzemeltetőjét terheli, neki elegendő mindössze a hibát bejelentenie. A jótállási

időszakon belül a jótállásra kötelezett vállalkozó a bejelentett jótállási igény alapján tizenöt napon

belül köteles a hibát megvizsgálni és a jogosult igényéről nyilatkozni. Abban az esetben, ha a hiba

az épület helytelen használatából ered, akkor ezt a kivitelezőnek kell hitelt érdemlően – például

szakértői véleménnyel alátámasztva – igazolnia.

Épületek esetén a jótállás előírt minimális időtartama egy év. Új lakások és lakóépületek

esetén a 181/2003. (XI. 5.) Kormányrendelet (a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról) 3.

§ (1) bekezdésének értelmében a jótállás időtartama az átadás-átvételi eljárás befejezésének

időpontjától számított három év.

A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető. Azonban a jótállási jegy szabálytalan kiállítása

vagy a jogosult részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás

érvényességét, azaz a jótállás ebben az esetben is érvényesíthető.

A rendeltetésszerű használat módját, a szükséges karbantartásokat és azok gyakoriságát az épület

kivitelezőjének kell meghatároznia, és azt a tulajdonosnak a „Lakáshasználati utasítás” formájában

átadnia. Ennek hiányában a rendeltetésszerű használat és karbantartás hiánya nem kérhető

számon a lakás használóján egy későbbi vita esetén.

A szükséges javítást, a cserét, a munka újbóli elvégzését úgy kell teljesíteni, hogy az lehetőség

szerint ne akadályozza az épület használatát.

Szavatosság:

A jótállási időtartamot követően az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított öt,

illetve tíz éves időszakra (a kötelező alkalmassági időre) a szavatosság szabályait kell alkalmazni.

Ebben az időszakban a kijavítás, illetve csere szintén igényelhető a kijavításra kötelezett

vállalkozótól, azonban a hiba oka bizonyításának kötelezettsége az épület tulajdonosát terheli.

Érdemes azonban észrevenni, hogy a gyakorlatban a kivitelezők a szavatossági ügyeket is a

garanciális ügymenetnek megfelelően kezelik (ami az épület tulajdonosának kedvez), már

amennyiben egyáltalán hajlandók a kivitelezési hibákkal foglalkozni. (Azonban erre nézve nem

lehet általánosságokról beszélni, talán még tendenciákról sem).

A 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM együttes rendelet az egyes épületszerkezetek és

azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről rendelkezik.

A rendelet 2. §-a szerint az épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasznált termékek tartós

használatra rendelt dolgoknak minősülnek.

A kötelező alkalmassági idő 10 év a 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM együttes

rendelet szerint:

• teherbíróvá tett talajok
• alapozási szerkezetek
• teherhordó vázak
• födémek,fedélszerkezetek
• függőleges teherhordó- és térelhatároló szerkezetek
• szellőzőkürtők, kémények
• talajvíz és talajnedvesség elleni szigetelések
• épületgépészeti csővezetékek, talajba kerülő vezetékek
• az építményhez szerkezetileg csatlakozó külső létesítmények

A kötelező alkalmassági idő 5 év:

• tetőhéjalások
• válaszfalak
• csapadékvíz és használati víz elleni szigetelés
• nyílászáró szerkezetek
• szerelt térelhatároló fal- és födémszerkezetek, álmennyezetek
• csapadékvíz elvezetés szerkezetei
• vakolatok,
• burkolatok, felületképzések
• szabadon vezetett épületgépészeti csővezetékek, berendezések
• klíma és szellőző berendezések
• elektromos tápvezetékek, jelző vezetékek, hálózatok
• villámvédelem
• felvonók

A szavatossági igény a kötelező alkalmassági időn belül érvényesíthető.

Összefoglalva: Jótállási (garancia) időszakon belül a bizonyítás terhe a kivitelezőn

van. A jótállási időszak legalább egy, illetve három év az átadástól számítva (hosszabb

is lehet, ha a kivitelező ezt szerződéskor vállalja). Az átadás utáni második illetve

negyedik évtől (esetleg a kivitelező által vállalt későbbi időponttól) az ötödik illetve

tizedik év végéig tart a szavatossági időszak, amikor a hiba okának bizonyítása az

épület használóját terheli. Amennyiben a hiba kivitelezési okokra vezethető vissza, a

javítás azonos módon történik (azaz a szabályok nem térnek már el), mint a jótállási/

garanciális időszakban: ugyanúgy köteles a kivitelező a kijavításra vagy a cserére.

Amennyiben egy hiba az átadás-átvételi eljárás lezárulta után derül ki, a jótállási

vagy szavatossági szabályokat kell alkalmazni a kijavításra, függetlenül attól, hogy

a hibát az átadási eljárás során is fel lehetett volna-e ismerni.

Varga Ádám

okleveles építészmérnök,

épületszerkezeti szakértő

A hangszigetelés alapjai

hangszigetelés és megoldások

1. Hogyan tervezzük jó hangszigetelést

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. vagy +3630/9663268 - tervezés, tanácsadás

Az az igény, hogy a házon belül legalább a saját lakásunkban legyen nyugalmunk sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint a munkahelyi zajártalmak vagy a szabadidős tevékenységekkel járó zaj elkerülése.

A falaknak és a födémeknek biztosítaniuk kell a hanggátlást akár a külső tér felől, akár a szomszéd irányából, de még a lakáson belül is. Egyrészt a nyugalom és a privát szféránk megőrzése iránti igény, másrészt, hogy akár mi is lehessünk hangosak a saját lakásunkban, anélkül, hogy magunkra haragítsuk a szomszédunkat, szükségessé tenné, hogy akár az új épületek tervezésénél és építésénél, akár a régi házak felújításánál vegyék figyelembe az akusztikai, hangszigetelési szempontokat.

Napjainkban az emberek sokkal érzékenyebbek a zajártalmakra.  A német lakosság több mint 40%-a panaszkodik a szomszéd hangosságára. Ez közel 10%-kal több mint tíz évvel ezelőtt. Az emberek legalább az otthonunkban szeretnének nyugalomban élni. A  lakóépületeknél, családi és társasházaknál a jelenleginél szigorúbb, épületakusztikai építési előírásoknak és eljárásoknak  ezt a magától értetődő igényt kellene teljesíteniük.

Perek özöne is bizonyítja azt a csalódottságot, hogy ezek az alapvető elvárások sem teljesülnek.

Az esetek nagy részében a Legfelsőbb Bíróság határozata alapján egyértelmű, hogy hangszigetelés nem felel meg  a DIN 4109 számú szabvány által előírt minimális értéknek, azaz a probléma a helytelen tervezésből és/vagy  a kivitelezésből fakad.

A magasépítés terén hatalmas elméleti és gyakorlati kihívást jelent a szerkezetépítő mérnökök számára a helyes akusztikai kialakítás tervezése, megvalósítása, a szerkezetek tesztelése, a szabványok vagy a technológia kidolgozása stb. Ez egy igen összetett feladat, mind elméletben mind gyakorlatban, így gyakran van szükség épületakusztikával foglalkozó szakemberek segítségére.

A Wolf Bavaria sok évvel ezelőtt specializálta magát erre a területre. Az ötlet kiindulópontja egy újonnan fejlesztett, szabadalmaztatott, innovatív, természetes anyagokból álló környezetbarát termék, amely hatékony, egyszerű és olcsó megoldást jelent az épületek akusztikai problémájára.  Szinte nincs olyan födém (padlótípus vagy mennyezet), függőleges határoló szerkezet (fő- és válaszfal), amelyet akusztikailag ne vizsgáltak volna már be.

A Phonestar hangszigetelő lapok alkalmazásával egészen vékony rétegrenddel lehet 
a vékony könnyűszerkezetes falak és födémek hatékony hangszigetelését megoldani.
Mindemellett a VDI 4100 hangszigetelési szabvány 3 (SST 3) minősítési osztálya legszigorúbb követelményeinek is megfelelnek.

Ez a tervezési segédlettel gyakorlatias, közérthető, egyszerűen kivitelezhető, ugyanakkor megfizethető megoldást szeretnénk megoldást kínálni a tervezőknek, felhasználóknak egyaránt.

 

Hogy tervezzünk jó hangszigetelést?

Az alkalmazástechnikai gyűjteményünk lényege, hogy olyan legkülönfélébb
mérések tartalmaz, amelyeket laboratóriumi körülmények között és építési helyszíneken végeztek.
Tehát külön-külön vizsgáltuk és értékeltük az egyes épületszerkezetek és egyben az egész építmény akusztikai értékeit.

Sokéves tapasztalat alapján tíz különböző, PhoneStar hangszigetelő lappal szigetelt födémszerkezetet állítottunk össze. A sorrendet a rétegrendi vastagság alapján határoztuk meg.

Ez a vasbeton és négy különböző fafödémre készített, födémtípusonként tíz különböző rétegrend akusztikai értékeit tartalmazza.
Összességében tehát 50 különböző födém rétegrendi kialakítást, valamint annak számított és
megfelelő vizsgálatokkal és gyakorlati eredményekkel is alátámasztott lég- és lépéshanggátlási  értékeit nyújtja a tervező számára.
Emellett bemutatunk tíz különböző tömör és könnyűszerkezetes falszerkezet korszerű, a gyakorlatban is kipróbált hangszigetelési megoldását.

2.1   V. 1.0 2.1

A hangszigetelés alapjai

 

1. Amit tudni kell hang fizikai tulajdonságairól

A hang mechanikai rezgések sorozata. Ezek a rezgések minden anyagban másként viselkednek.

Legfontosabb két fizikai jellemzője a hang frekvenciája - másodpercenként mért ciklusban mérve (Hz), és hangerő (hangnyomás, zajszint), decibelben mérve (dB).

 

Az emberi fül optimális hallástartományában (2000-5000 Hz) szigetel a PhoneStar a legjobban

Hangnyomás (dB)

Fájdalomküszöb

PhoneStar dupla rétegben

PhoneStart hangszigetelés (egy réteg)

Hallásküszöb

Egyéb homogén építőanyag tipikus koincidenciája

Frekvencia (Hz)

Frekvencia és hangerő

A fenti ábrán és az egyes frekvenciákhoz rendelt hangerő
jelenik meg. Az ember hallástartománya 16
- 20.000 Hz között van. A beszédhang általában frekvenciája 200 és 8000 Hz között,
a zajszintje 30-70 dB között mozog.  Az EU-előírások 80 dB-re korlátozzák az MP-3-s fejhallgatón  a zenehallgatást.

Hallásküszöb
 A kék görbe meggyőzően mutatja be az emberi fül hallóképességét a különböző frekvenciákon.
Az alacsony frekvenciákat minimum 80 dB-nél érzékeljük, míg a magasabb frekvenciákat kiemelkedően jól halljuk.

Fájdalomküszöb
A világossárga vonallal jelzett fájdalomküszöb szinte minden frekvencián egységesen 120 dB.
Hangszigetelés
Egy 6 dB-s hangszigetelés azt jelenti, hogy a zaj a felére csökken, ugyanakkor az ember
10 dB a különbségnél érzi a hang felére csökkenését vagy megkettőzését.
Egy 15 mm-es PhoneStar szigetelő lemez a léghangot a fehér vonal szerint látható mértékben szigeteli, szinte minden frekvencián azonosan jól.
A grafikonon megfigyelhető, hogy a PhoneStar az emberi hallás legérzékenyebb tartományában szigetel a legjobban, mintegy 40-50 dB-lel.

A határolószerkezet léghanggátlását egy szabványosított módszer szerint számított, egyadatos – ún. súlyozott – jellemzőt, a szerkezet különböző frekvenciákon mért léghanggátlási értékeiből összeállított léghanggátlási görbe és a fül érzékenységét figyelembe vevő léghanggátlási görbe összehasonlításával kapjuk.

 

Az így meghatározott mennyiség a súlyozott léghanggátlási szám: Rw, ill. ha helyszíni

beépítésnél történt a mérés, a súlyozott látszólagos (látszólagos) léghanggátlási szám: R'w.

Az Rw kizárólag a födémen átjutó léghangra vonatkozik, az R'w érték ellenben a födémen

átjutó léghangon kívül figyelembe veszi az oldalsó falakon, mint kerülőutakon átjutó

hangenergiát is. Ebből az is következik, hogy R'w azonos födémkialakítások esetén is

különböző nagyságú lehet a falak minőségétől függően, valamint hogy a helyszíni

léghanggátlási értékek mindig kisebbek, mint a kerülőutaktól mentes laboratóriumi jellemzők.

Rw    léghang
Lnw  lépéshang
A laboratóriumban mért értékek szerint a 15 mm vastag PhoneStar  léghangszigetelése
Rw = 36 dB-t, Lnw = 21 dB.

2.2 oldal V.1.0 2.2

A hangszigetelés alapjai

 

Hogy jobban megértsük a különböző zajhatásokat, a következő példákat mutatjuk be.
Táblázat:  jellemző hangforrások hangereje decibelben (dB)

hangforrás                               hangosság       érzet                            egészség
Abszolút csend                                    0                      kellemetlen                   0
Susogó levelek                                    20                    éppen hallható              megnyugtató
Zajmentes lakóterület                40                    mérhető zaj
Középhangos rádiózene           50                    zavaró                         koncentrációs zavarok
Autóközlekedés 10 m               60                    kellemetlen
Hangos beszéd 1 m                 70                    megterhelő
Erős utcai zaj                           80                    erős zaj                                    gyomor-, bél-, keringési zavar
MP3 fejhallgató                        80-115                                                 EU csökkenteni 80 dB
Munkavédelmi  rendelet            85                    igen hangos zaj            hallásvédő eszközt kell viselni
Nehéz tehergépjárművek           90                    igen hangos zaj            halláskárosodás veszélye
Autókürt                                   100                  ijesztő
Fúrógép                                   110                  határérték                    fájdalomküszöb
Repülőgép propeller                 120                  elviselhetetlen               halláskárosodás
Légkalapács                            130                  fájdalmas                     tartós halláskárosodás
Repülőgép hajtóműve               140                  nagyon fájdalmas         tartós halláskárosodás

Minél hosszabb ideig tart a zajhatás, annál nagyobb az egészségügyi károsodás kockázata.
Hangszigetelést az építőiparban egyre inkább elismerik, mint a minőségi szolgáltatást. A hang és az egyes építőanyagok kölcsönhatásának ismerete segít a megfelelő tervezésben.

 

Meghallgatás

Olvasás fonetikusan

Táblázat: a hangok terjedési sebessége

Anyag                          sűrűség (kg / m²)                      terjedési sebesség (m / s)
Gumi                            900-1200                                  50
Air 20 fok                     0                                             344
Víz                               1000                                        1500
Tégla                           700-2400                                  3600
Porózus agyagtégla      600-1200                                  3000 -3500
Beton                           2300-2500                                3700
Fa (rosttal párhuzamosan) 300-900                                    3500-5700
Acél / fém                    7850                                        5000
Üveg                            2400-2600                                5000-6000

Megjegyzés: a fa, a beton és az acél kiváló hangvezetők.

2.3 oldal     V. 1.0         2.3

 

A hangszigetelés alapjai

 

1. Hangtípusok és azok szigetelése

Az épületek lég-  és lépéshang (testhang) elleni hangszigetelését törvényben szabályozzák.. Ahogy a teremakusztika javításához nélkülözhetetlen a hangelnyelés biztosítása, úgy a lépéshangok, azaz a lépések okozta rezgések terjedésének a csökkentését is meg kell oldani. Ez két, egymással szorosan összefüggő feladat.

Az optimális hangszigetelés három alapelve

Minél nagyobb egy anyag tömege / sűrűsége, minél likacsosabb
és minél több rétegből áll, annál jobban véd a hangok ellen.

A laza szerkezetű anyag jobb, mint a merev anyag. Ezért hangszigetel tökéletesen a homok.

Régen is alkalmazták homokot hangszigetelésként akár a fafödémeknél, akár a poroszsüveg boltozatoknál a gerendák közötti feltöltésnél.

Előnyös tulajdonságok           PhoneStar

Tömeg / sűrűség:                      kvarchomok, mint egy laza tömeg
Rugalmasság:                          hullámkartonból készült szendvicspanel
Többrétegű                             több egymást követő, homokkal töltött réteg

Az optimális lépéshangszigetelés

A minél jobb hangszigetelés elérésének érdekében a födémszerkezetnél azt egymást követő egyes egyes rétegek felváltva lágy és merev anyagokból álljanak.
Egy akusztikailag gyenge, hajópadlós fafödém (pl. borított gerendafödém) szigetelését úgy lehet megoldani, hogy a deszkázatra előbb egy szigetelő filcet, parafát vagy egyéb hanglágy anyagot, vagy puha farost lemezeket helyezünk el. Erre kerül egy, vagy - még jobb szigetelés elérésének érdekében két réteg PhoneStar szigetelő panel. A felület már burkolható a kívánt anyaggal, laminált lappal, fa- vagy parafa készparkettával. (Ez a rétegrend csak irányadó, minden esetben más, kérje szakemberünk tanácsát.) Ez az egyszerű rétegrend –megfelelően kivitelezve -  kb. 50 dB hanggátlást jelent, és ezzel teljesíti a DIN 4109 szabvány minimális szigetelési értékre vonatkozó előírását.

A padlót a PhoneStar szigetelő lemezekkel teljesen felületen, hézagmentesen, a falig (függőleges szerkezetig) ütköztetve kell elhelyezni.
Az épületszerkezettől függetlenül egyrészt hatékonyan szigetel, másrészt szinte minden burkolóanyaggal burkolahtó. A függőleges szerkezetek mentén nem szükséges peremszigetelést elhelyezni. A PhoneStar lemezek nyomószilárdsága 65 tonna /m², így szárazesztrichként alkalmazható. A PhoneStar lemezekkel kifejezetten vékony rétegrenddel stabil, a szabványoknak megfelelő, burkolásra alkalmas felület készíthető.

Megfelelő úsztatással, tehát a vízszintes és függőleges szerkezetek közötti szigetelő réteg beépítésével elkerülhetők a hőhidak. A szárazépítészetben a PhoneStar lapokat közvetlenül a vázszerkezetre rögzítik. Erre csavarozzák a gipszkartont, vagy egyéb falburkoló lapokat. Padlószerkezetnél, ha a szerelt válaszfalat nem közvetlenül az alapfelületre, hanem a PhoneStar-ral burkolt felületre helyezzük, a padló és a fal függetlenné válnak egymástól, és elkerülhetjük a hangok kerülő úton való terjedését.
A vasbetonból vagy téglából épült épületeknél hasonló elvet kell követni. Az aljzatbetont vagy egyéb fogadó felületet teljes felületen borítsuk be a PhoneStar szigetelő lapokkal egy vagy két rétegben, teljesen ütköztetve a függőleges szerkezekhez. Ezek után lehet burkolni a falat akár gipszkarton rendszerrel, akár egyéb falburkolattal. Ezáltal elkerüljük, hogy a hangok kerülőutakon bármilyen irányban tovább jussanak.
 

2.4 oldal     V.1.0                             2.4

A hangszigetelés alapjai

 

 

1. Léghangok és szigetelésük egy konkrét példán keresztül

Ábra

kerülőutak

visszaverődés

transzmisszó

hangkeltés helye

szigetelendő helyiség

Zaj1

Zaj2

hangelnyelés

zajszintkülönbség = zajszint1-zajszint2

A léghang  levegő közvetítésével  az egyik helyiségből  a másikba a falakon, a padlószerkezeten és a felső födémen keresztül jut el.

Léghangszigetelés
Egy épületszerkezet léghangszigetelését  laboratóriumi körülmények között
határozzák meg. Itt egy  50-5000 Hz oktávszűrő elemzéssel
mérik a hanggátlást, majd ezek után egy szabványosított eljárással meghatározzák
egy értéket, majd ezt egy becsült egyetlen értékkel  csökkentik.

Egy födém léghangszigetelésére jellemző mennyiség a léghanggátlási szám (R), ami a

födém által határolt helyiségek hangnyomásszintjének különbségét jelenti, korrigálva a

vevőoldali helyiség hangelnyelési jellemzőivel. Ez utóbbi korrekcióra azért van szükség,

mivel a hangszigetelés meghatározásakor csak a szerkezetek hanggátló tulajdonságaira

vagyunk kiváncsiak, nem pedig konkrét vevőoldali tér akusztikai tulajdonságaira.

Egy kemény akusztikai felületekkel kialakított helyiségben (pl. csempézett fürdőszoba)

nagyobb hangnyomásszint alakul ki a határoló felületeken át bejutó hangenergia hatására,

mint egy elnyelő burkolattokkal berendezett térben (pl. szőnyegekkel, függönyökkel burkolt

szoba), ugyanolyan határoló szerkezetek mellett.

A léghanggátlási szám függ a gerjesztő hang frekvenciájától is, így a határoló szerkezet

léghanggátlását általában kielégítően jól bemutató, egyadatos – ún. súlyozott – jellemzőt, a

szerkezet különböző frekvenciákon mért léghanggátlási értékeiből összeállított

léghanggátlási görbe és a fül érzékenységét figyelembe vevő, "ideális" lefutású

léghanggátlási görbe (vonatkoztatási görbe) összehasonlításával kapjuk.

Az így meghatározott mennyiség a súlyozott léghanggátlási szám: Rw, ill. ha helyszíni

beépítésnél történt a mérés, a súlyozott látszólagos (látszólagos) léghanggátlási szám: R'w.

Az Rw kizárólag a födémen átjutó léghangra vonatkozik, az R'w érték ellenben a födémen

átjutó léghangon kívül figyelembe veszi az oldalsó falakon, mint kerülőutakon átjutó

hangenergiát is. Ebből az is következik, hogy R'w azonos födémkialakítások esetén is

különböző nagyságú lehet a falak minőségétől függően, valamint hogy a helyszíni

léghanggátlási értékek mindig kisebbek, mint a kerülőutaktól mentes laboratóriumi jellemzők.

A jelölések jelentése:

Léghang
R          Laboratóriumban mért léghanggátlás, frekvencia-függő
R ’        építési helyszín léghanggátlása, frekvencia-függő
Rw       súlyozott léghanggátlási egyenérték -  laboratóriumi léghanggátlás
R'w       súlyozott léghanggátlási egyenérték -  építés helyszínen mért érték
Rw,P    az Rw és az R súlyozott középértéke
Rw, R   szabványosított eljárással számított súlyozott érték (Rw,R=Rw,P-2 dB)
ΔRw     léghanggátlás értéke

 

A léghanggátlás súlyozott számának megnevezése két szempontból is fontos.

A léghanggátlás laboratóriumban mért súlyozott hanggátlási szám Rw tájékoztató jellegű kiindulási pontot jelent annak vizsgálatához, hogy az adott építőanyag milyen szigetelési lehetőset nyújthat. Minél magasabb ez az érték, annál jobb a hangszigetelés.
Egy 10 dB-s hangszintkülönbség úgy érzékelhető az emberi fül számára, mintha a zajszint felére csökkenne, illetve kétszeresére növekedne.
A PhoneStar hangszigetelő lap laboratóriumban bevizsgált értéke Rw = 36 dB.
Az  R'w súlyozott léghanggátlási egyenérték, amit az építés helyszínen mérnek, tartalmazza a kerülőutas zajterjedést. A laboratóriumi méréseket az építés helyszíni méréseknek kell követniük.

Léghangszigetelés javítása

A padló, mennyezet, a falak hangszigetelő tulajdonságának javításához fokozni kell a hangszigetelést. A felújítás előtti és utáni léghangszigetelés a következő értékekből számítható:
Léghanggátlás javulás R’w = R’w-előtt - ΔR'w-után.
Minél jobb egy fal vagy egy födém hangszigetelése, annál kevésbé kell utólag szigetelni. Következik, hogy minél rosszabb a falra vagy a födém hangszigetelő értéke, annál nagyobb hatásfokúnak kell lennie az utólagos hangszigetelésnek.

Egy konkrét példa
Egy borítottgerendás fafödémet alapul véve (lásd a 4. fejezet, BHB 1,6 típusú rendszert), a szerkezet nem felelt meg a DIN 4109 hangszigetelésre vonatkozó szabvány minimális követelményértékének. Viszonylag egyszerű megoldással a lehető legjobb hangszigetelést lehetett megvalósítani, ezáltal a födém mind a VDI 4100, mind a DIN 4109 számú szabványoknak megfelel.
Ebben az esetben is látszik, hogy mindössze 49 mm-es rétegvastagsággal meg lehet oldani a szerkezet léghanggátlását, R’w = 42 dB-ről  Rw = 60 dB eredményt kaptunk. Tehát a léghanggátlás  ΔR'w = 18 dB-lel javult.

V.1.0                2.5

A hangszigetelés alapjai

 

1. lépéshangszigetelés egy konkrét példán keresztül

A lépés vagy más néven testhang  egy merev szerkezetre, födémre vagy padlóra közvetlenül ható rezgés. Egy emeleti helyiségben így keletkező lépéshang például a födémen keresztül áthatolva léghangként jelenik meg a z alatta levő szobában. Az L egy olyan abszolút érték, amelyet  lépéshangot a hangot „küldő” helyiség alatti, hangot  „fogadó” helyiségben mérnek..
Minél nagyobb az L hangnyomásszint, annál rosszabb a födém hangszigetelése.

Ábra:

Hangkeltés helye (küldő)

1

Lépéshang

Zajártalom helye (fogadó)

A lépéshang mérése

A lépéshanggátlás adatszerű meghatározásához a vizsgált födémen egy szabványos

kopogógép működik, mialatt a födém alatti helyiségben a gerjesztés hatására fellépő

hangnyomásszintet mérik.

Lépéshangszigetelés

A lépéshangszigetelés megállapításához két mérésre van szükség.
Az első mérés a hang keletkezésének helyéről történik. A frekvencia függvényében (100-5000 Hz) mérik a zajártalomnak kitett, „fogadó” helyiség zajszintjét is.
Ezekből  az adatokból, A léghanghoz hasonlóan ezen adatok alapján számítják a "súlyozott lépéshang Lnw" értékét.

A meghatározott frekvenciatartományokban a hangnyomásszintekből – a léghangszigeteléshez

hasonlóan – a helyiség ismert hangelnyelési tulajdonságától függő korrekciós

tényező segítségével kapjuk a szabványos lépéshangnyomásszintet: Ln. Helyszíni mérés

esetén – ahol a kerülőutak hatása is érvényesül – a helyszíni szabványos

lépéshangnyomásszintet: L'n. Hasonló módon, mint a léghanggátlásnál, a mért

lépéshangnyomásszintekből összeállított görbe és egy vonatkoztatási görbe

összehasonlításából kapjuk az egyadatos jellemzőket: súlyozott szabványos

lépéshangnyomásszint: Ln,w, ill. súlyozott helyszíni szabványos hangnyomásszint: L'n,w.

Fontos megkülönböztetni az L'n,w  és az R'w értékeket! 

Az L'n,w egy hangnyomásszintet mutat, ezért minél kisebb az értéke, annál jobb a hangszigetelés.

Az  R'w  hanggátlási értéket mutat, ezért minél nagyobb, annál jobb a hangszigetelés.

 
A második mérést a (pl. PhoneStar szigetelő lapokkal való) szigetelés és a burkolás után végzik

Ahol a jelölések jelentése:
Lépéshang
Ln              szabványos hangnyomásszint, kerülőutak nélkül, frekvencia-függő
L's             szabványos hangnyomásszint, kerülőutakkal, frekvencia-függő
Lnw            súlyozott szabványos hangnyomásszint, egyadatos, frekvenciától független
L'n, w         súlyozott szabványos hangnyomásszint kerülőutakkal
L'n, w, R     számított súlyozott szabványos hangnyomásszint kerülőutakkal
ΔL'n, w, R   számított szabványos hangnyomásszint-javulás

Egy konkrét példa

Az alapszerkezet egy borítottgerendás fafödém
(Lásd: 4. fejezet, BHB 1,6 típusú rendszer)

A szigetelés menete:
A mennyezet irányából áthatoló zajszint L'n, w, R = 79 dB.
Ez nem felel meg a DIN 4109  hangszigetelésre vonatkozó szabvány minimális követelményének (L'n, w <= 53 dB).

Szigetelés után:
A fogadó szerkezetre először egy 19 mm vastag lágy farostlemez helyezünk (HWF) alkalmazni (a szabályt -  lágy és merev anyag csatlakozzon - mindig be kell tartani)
A lágy farostlemezre úsztató rétegként két réteg 15 mm vastag PhoneWell TRI,  hangszigetelő lemezt helyezünk, résmentesen, szorosan egymás mellé illesztve. Erre kerül közvetlenül az úsztatott burkolólap, jelen esetben egy klikkes illesztésű készparketta.

Az egész rendszer mindössze 49 mm, tehát az eredeti födémvastagság a szigetelés után mindössze 49 mm-rel növekszik.

A szigetelés után:
A szigetelés utáni eredmény az eredetihez képest L'n, w, R = 46 dB, ez megfelel a VDI 4100 (SH 2) fokozott zajvédelmi követelményeinek is.
Ebben az esetben a hangszigetelés javulása, 49 mm rétegvastagság növekedéssel ΔL'n w, R = 33 dB.

 

V.1.0                              2.6

A hangszigetelés alapjai

 

1. Zajvédelem és az új, DIN 4109 európai szabvány

Mint az épületfizika egyik területe, a hangszigetelés magába öleli  a teremakusztika és az épületakusztika felelősségteljes, megbízható mérnöki tervezési feladatait. Ezek a feladatok magukba foglalják úgy a hangtechnikai tervezéseket, számításokat, mint az egyes épületszerkezetek és a környezetük lég- és lépéshanggátlásának méréseit és utólag vizsgálatát.
Mindezen túlmenően foglalkozik különböző zajártalmak elleni védelemmel is, mint pl. a közlekedési zajok, a különböző sport- szabadidős tevékenységek okozta zajok mérésével, továbbá az eredmények alapján megfelelő szabályozással, megelőző és ellenőrző intézkedésekkel.

Törvényes háttér, szabályozások, szabványok  - DIN, VDI és BGH?

A DIN 4109 és a VDI 4100 számú szabványok számos, hangszigetelésre vonatkozó szabványt tartalmaznak.

 A Német Legfelsőbb Bíróság (Német Szabványügyi Testület/Szabványhivatal ???)  2007-ben határozatban mondta ki (2007/06/14, VII ZR 45/06 bekezdés), hogy a DIN 4109 számú szabványban addig előírt  minimális hangszigetelési  követelményértékek messzemenően értelmetlenek. A hiányos/hibás hangszigetelési előírások félrevezetik a műszaki szabályozást.
A bíróság (testület) úgy ítélte meg, hogy a DIN 4109 minimál értékei  többé nem megfelelőek, szigorították a szabványt, ennek értelmében  többek között a VDI 4100 a zajszint védelmet a
II osztályból a  III osztályba emelte.

A tervezési gyakorlatban fokozott zajvédelmi előírások vonatkoznak
az új épületekre.
A DIN 4109 előírja a különböző középületek (pl. kórházak) és lakóépületek szomszédos vagy egymásba nyíló különböző rendeltetésű helyiségeinek hangszigetelésének mértékét.

A többlakásos lakóházak hangszigetelésének épületakusztikai jellemzőit az alábbi táblázat foglalja össze leegyszerűsített formában.
Részletesebb adatokért és megoldásokért érdemes a vonatkozó szabványt a DIN 4109 és
VDI 4100 irányelv hivatkozott.

Amikor a levegőben hangszigetelés van megadva.
A magasabb értékek azt mutatják, jobb hangszigetelés.
Mikor lesz morgás keresztül Tapping Machine
testhang generált van megadva, az a
A mögöttes tér mérni.
Alacsonyabb értékek jobb hangszigetelés.

Táblázat                                                               Zajvédelem mértéke  alapérték  fokozott  legjobb hangszigetelés
Zajvédelem szintek (SSt) - VDI 4100
és az EN DIN 4109 10. fejezet                                                                       SST I  SSt II          SStIII
Lakáshatároló falak (léghang)                        R’w dB-ben                         53           56           59
Födémek (légnemű)                                          R’w dB-ben                         54           57           60
Födémek (lépéshang)                                      L `n, w dB-ben                     53           46           39

Ahol: Rw: az szerkezet súlyozott hanggátlási értéke
L'n,w: lépéshanggátlási szabványérték

2.7 oldal     V. 1.0   2.7

A hangszigetelés alapjai

 

Jogi alapok - Az Európai harmonizáció
Az épületek hangszigetelésének harmonizált európai szabványainak érvényesítése, CEN / TC 126  szigorú beavatkozás a német DIN 4109 szabványba. Az illetékes hivatal a mai napig is foglalkozik a DIN 4109 teljes átdolgozásával. A leendő DIN 4109 szabványa olyan megbízható műszaki paramétereket fog tartalmazni, amelyből egyértelműen meg lehet határozni a lépés- és léghangokra vonatkozó értékeket.

.

A DIN EN 12354-1 szerinti számítási módszer
A szabvány szerint két számítási modell teszi lehetővé a két helyiség közötti szigetelés kiszámítását.
Az egyszerűsített számítási modell a léghangszigetelés Rw, és az lépéshangszigetelés L’nw egyadatos számítása. (lásd alább).

Az összetett számítási modellnél a számítás frekvencia-függő.

A DIN EN 12354-1 szerinti  egyszerűsített számítás
A számítási módszer figyelembe veszi a közvetlen hangterjedést és a kerülőutas zajokat is.
Egy tipikus fal négy kerülőutas épületszerkezettel (oldalfallal és/vagy födémmel) összességében tizenhárom különböző kerülőutat vesz figyelembe.
Minden ilyen kerülőútnál külön léghanggátlási értéket lehet meghatározni.

Az egyes Rw hangszigetelési adatok összegzéséből adódik a fal teljes hangszigetelési értéke.
A fenti elvet követve  a tervezési segédletünkben  található adatok alapján meg lehet tervezni az egyes épületszerkezetek hangszigetelését.

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. vagy +3630/9663268 - tervezés, tanácsadás

2.8 oldal               V. 1.0

INHEMIWA – belső oldali hőszigetelés

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

+36/309663268

Árajánlat, tervezés, tanácsadás: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. 

Nincs ember, aki ne érezné a bőrén és a pénztárcáján a megfelelő mértékű és kialakítású szigetelés szükségességét. A fűtési költségek emelkednek, a fűtőanyagok árai az egekbe szöknek, a korszerű, megújuló energiákat hasznosító berendezések ára még mindig nem fizethető meg a szélesebb tömegeknek.  Lassan mindenki megértette, a legolcsóbb energia az, amit fel sem használnak. Talán ma még utópiának hangzik, de megszületett a döntés, 2020. végére minden új épületet zéró energiafogyasztásúnak kell kialakítani. Egyértelművé vált a szigetelés fontossága. Mi van azonban akkor, ha olyan épületben lakunk, amit nem lehet a külső oldalról szigetelni?

Tény, hogy a tervezéskor, majd a megépülés után is, utólag is, a legegyszerűbb, és a legkockázatmentesebb megoldás, ha a külső tér felől szigetelünk, azaz télikabátba öltöztetjük az épületet.  (Hogy ennek is vannak buktatói, azt most nem elemzem.)

A nem szigetelt épületnél az  energia jelentős része, kb. 55%-a  a tetőn és az oldalfalakon át távozik. A cél az, hogy ezt megelőzzük, tehát szigeteljük a külső térrel határolt falakat, illetve a padlás- és pincefödémet.

Számtalan esetben nem megoldható ezeknek a szerkezeteknek a külső oldali szigetelése. Műemlékvédelem alatt levő épületnél, ahol nem szabad a homlokzatot átalakítani, nincs is más megoldás. Társasházaknál, amikor a lakók nagy része nem akar szigetelni, nincs anyagi forrás a korszerűsítésre, egyedi kivitelezésre van szükség.  Szigeteletlen épületnél, ahol nem tanácsos lezárni a külső falakat, szintén kell találni lehetőséget a hőszigetelésre. Ez csupán néhány példa, amikor ki kell jelenteni a belső oldali szigetelésről, hogy nélkülözhetetlen. A problémákat pedig meg kell oldani.

Ma már több használható megoldást kidolgoztak, és a már megépített szerkezeteket több éve vizsgálták. A gyakorlati tapasztalatok, a mérések és számítások alapján egyértelműen kiderült, hogy változtatni kell a szemléleten, a megfelelő termékeket a megfelelően kidolgozott és alkalmazott technológiával  a belső oldali szigetelés működik. Természetesen csak megfelelő tervezéssel, csomóponti kialakítással, a nyílászárók megfelelő elhelyezésével. Az ablakokat a hőhíd elkerülése érdekében ajánlatos a belső sík irányába beépíteni.

A  jelenleg kapható technológiák közül a legegyszerűbben beépíthető, legkedvezőbb árfekvésű termék egy magyar tudós találmánya, az INHEMIWA-panelből kialakított rendszer. A panelek a legjobb minőségű formahabosított polisztirolból és kézzel, nagy pontossággal beillesztett, ellenőrzött minőségű ragasztóval rögzített kettős hőtükörrel készülnek. A magyar gyártó a panel minden egyes alapanyagát gondosan válogatja ki, a legszigorúbb szabványoknak, elvárásoknak megfelelő termékeket. A cél  az, hogy időtálló, korszerű megoldást kínáljon a sokszor szinte lehetetlennek tűnő feladatokhoz.

Az INHEMIWA  hőszigetelő rendszer előnyei:

• Téli időszakban jelentősen csökkennek a fűtési költségek. A meleg falfelület sokkal kellemesebb érzetet nyújt, mint egy hideget sugárzó fal. A rendszer a hagyományos polisztirolos hőszigeteléshez képest kb. 30%-kal jobb hatásfokú, így az eddigi hőszigetelési megoldásokhoz képest sokkal jobban szigetel. (A hivatalos bevizsgálások szerint például egy U (k) = l,6 W/m²K hőátbocsátási tényezőjű fal U-értékét 0,44 W/m²K értékre csökkenti. Ez mintegy 70%-s energiamegtakarítást eredményezhet. Az INHEMIWA-panel lambda értéke (hővezetési tényezője)  λ= 0,0258 W/mK. (Összehasonlításul: az EPS hővezetési tényezője 0,04 W/mK, a kőzetgyapoté 0,035-0,039 W/mK).
• Nyári időszakban megvéd a melegtől, pl. többszintes, lapostetős épületek legfelső szintéjénél gyakori probléma, hogy hiányzik, vagy idővel tönkremegy a szigetelés, a vízszigetelés felújításakor nem gondoskodtak megfelelő mértékű hőszigetelésről. A ház többi lakóját nem érinti a tetemes költségekkel járó tetőfelújítás. Sokszor nincs is erre megfelelő keret sem. Ilyen esetben kiváló megoldást jelenthet a mennyezet lakás felőli oldalának szigetelése. Nem kell klímaberendezést üzemeltetni, ezáltal nyáron is energiát takaríthatunk meg. Arról nem is beszélve, hogy menyivel kellemesebb a közérzet egy újabb gép működtetése nélkül.
• A beépítése egyszerű, kis kézügyességgel és némi szakmai jártassággal, kevés szerszámmal megoldható. A lapok egyszerűen vághatók, a kialakításuk felhasználóbarát. Egyszerű, de azért jobb minőségű flexibilis ragasztóval lehet a stabil vakolt vagy vakolatlan falra ragasztani. Mellette érdemes, illetve ajánlott néhány dűbellel is rögzíteni a táblákat. A dűbelek helyét gyárilag megjelölik, nem is lehet tévedni. A mechanikus rögzítés azért szükséges, mert előfordulhat, hogy a vakolat nem stabil, esetleg sókivirágzásos. Az ilyen felületre nem tapad megfelelően a ragasztó. Arra mindig ügyeljünk, hogy ázott, gombás falat ne szigeteljünk. Az ázás okát meg kell keresni, a javítási munkákat el kell végezni, a penészfoltokat el kell távolítani. Beteg felületet ne takarjunk el. Ha csupán kopott, esztétikailag hibás az előző festés, azzal nem szükséges foglalkozni. Ha biztosan száraz a vakolat, az enyhe salétromosság (sókivirágzás) sem jelent gondot, bátran beépíthetjük az INHEMIWA-paneleket.
• A munkák elvégzése nem függ az időjárási viszonyoktól, ha esik, ha fúj, télen vagy nyáron bármikor kivitelezhető, hiszen zárt térben dolgozunk.
• Sokszor nem szabad, nem lehet az épület külső megjelenésén változtatni. Az INHEMIWA-rendszer megoldást jelent a műemlékvédelem alatt álló épületeknél. Nem szükséges engedélyeztetni sem, hiszen a homlokzaton nem látszanak az átalakítás nyomai. A hagyományos külső oldali szigetelésnél hasonló problémát jelenthet a szerelt burkolatú homlokzat szigetelése is.
• Előfordulhat, hogy új építésű téglaépületeknél valamilyen oknál fogva nem szigetelnek kívülről. Ha az INHEMIWA-eljárást alkalmazzák, megspórolhatják a vastagabb belső vakolatot, hiszen a hőszigetelő panelek közvetlenül felerősíthetők a falazatra. Ezt csak indokolt esetben alkalmazzuk, hangszigetelési szempontok miatt – ellentétben a kialakult szokásokkal – szükséges a megfelelő mértékű vakolás, lehetőleg ne hagyjuk, hogy elspórolják. Bizonyos épületeknél, vagy bizonyos esetekben kihasználhatjuk a terméknek a felületképző tulajdonságát.
• Mint már említettem, a belső, rossz minőségű, nedves és penészes, a porladó, pergő vakolatdarabokat és a penészfoltokat el kell távolítani. A kiszáradt, tiszta falra szereljünk INHEMIWA paneleket az alkalmazási utasítás szerint. Ezáltal a csúnya, egyenetlen felületek eltűnnek, a lakók egészsége nincs veszélyeztetve, az eddigi kellemetlen érzet helyett meleg, jóillatú otthonuk lesz újra - vagy végre először.

 Hol tudjuk felhasználni?

Néhány ötletet adunk, ahol szinte csak ezzel a termékkel lehet megoldani a szigetelést. Ezeken kívül más területen is alkalmazható, bármiféle szigetelési probléma merül fel, forduljanak a gyártóhoz, jó felkészült szakemberek segítenek megoldást találni.

Nézzük tehát sorra:

• Panel lakásokban, ahol még nem tervezik a ház teljes felújítását. Sok ilyen házban sok lakónak nincs pénze a szigetelésre, az egyes lakásokat viszont csak belső oldali szigeteléssel lehet ellátni. Az egyedi hőszigetelési igények elsősorban a legszélső, hideg lakások falainál, a legfelső emeleti (nyáron szinte elviselhetetlenül meleg) lakások külső térrel határos falainál és mennyezeteinél jelennek meg. Itt célszerű ezeket a felületeket belülről INHEMIWA belső hőszigeteléssel ellátni. A szigetelés után kellemes klímaviszonyok között élhet a lakó télen és nyáron egyaránt.
• Emeletes házakban, ahol lakásonként már megoldott a felhasznált fűtési energiával arányos energiaköltségek kiszámlázása. Ugyanakkor nem minden lakónak áll módjában, illetve nem minden lakó akar korszerűsíteni, illetve sajnos sokaknak nem telik megfelelő fűtésre sem. Aki viszont fűt, az fűti a szomszédot is. Az INHEMIWA egyedülálló, egyszerűen kivitelezhető beltéri hőszigetelési rendszerének beépítésével lényegesen lecsökkenthető a lakások energiafogyasztása, így a fűtési költség. A pénzt a saját lakásuk immár csökkenthető fűtésére kell csak kifizetni, nem a másik lakását melegítjük.

·                      A régi építésű, családi vagy ikerházak falait és tetőszerkezetet szigetelhetjük, a télen lehűlő falak hideg kisugárzását, illetve a fullasztó nyári meleg levegő bejutását csökkenthetjük minimálisra az INHEMIWA beltéri hőszigeteléssel. Sok esetben a házat a telekhatárra építik, ilyenkor nehéz a homlokzat megközelítése. A nincs jó kapcsolat a szomszéddal, az akár el is lehetetleníti a korszerűsítést. A belső oldali szigetelés esetén nem függünk ettől a jószomszédtól. Ma már előírás a megfelelő vastagságú hőszigetelés. Nem is olyan régen elégséges volt a tetőtérben a szarufák kitöltése, ami nem volt több 8 cm-nél. (Az átszellőzés szükségessége miatt nem is lehetett teljesen kitölteni a szarufákat.) A jelenlegi szabványok szerint a tető szigetelésének legalább 18-20 cm vastagságúnak kellene lenni. Továbbá gondot jelent az is, hogy a szarufa hőhídként működik. Ha megnézzük télen a hóolvadást, pontosan láthatjuk a szarufák helyét. Ezért a szarufák alatt is meg kell oldani a szigetelést. Mi sem jelent jobb megoldás, mint az INHEMIWA-panel. A tetőtéri szigeteléseknél gyakori hiba, hogy nem védik megfelelően a szálas szigetelő anyagokat, hiányos a párazárás. Az INHEMIWA-rendszerrel akár hőtechnikai, akár páratechnikai szempontból tökéletes, penészmentes, meleg és csendes megoldást nyerünk.

·                      Nagyon sok problémát jelentenek a régi lapostetők. Szinte lehetetlen a tökéletes vízszigetelés, ezáltal a régi hőszigetelő anyagok megtelnek vízzel, a szigetelő hatás minimálisra csökken. Sok esetben a felújításkor is csak a vízszigetelés javítására van pénz. A felső lakó viszont szenved a téli hidegtől (a meleg 30%-a a födémen keresztül távozik), továbbá szenved a nyári kánikulától. Sok esetben ez még sokkal kellemetlenebb. A belső oldali hőszigetelés esetében a lapostetős épületeknél nem kell az egész tetőt szétszedni, a teljes rétegrendet kicserélni. Az INHEMIWA panelek beszerelésével egyszerűen meg tudjuk oldani az utólagos hőszigetelést. Természetesen nagy odafigyeléssel kell megtervezni a kialakítást, gondos tervezés előzze meg a beépítést, nehogy hőhíd keletkezzen.

·                      Tetőtér-beépítésnél nem kell eltávolítani a tetőcserepeket, palát vagy egyéb burkolóanyagokat, a lakótér oldala felől építjük be az INHEMIWA-paneleket. Így minimális bontásra van csak szükség. Akár a belső burkolat is bent maradhat. Minden esetben győződjünk meg arról, hogy nincs ázás, nincsenek penészfoltok.

·                      Ha a lakásban van penészes, nedves, esetleg repedezett fal - a penész és a nem szilárd vakolatdarabok eltávolítása, a fal teljes kiszáradása után - az INHEMIWA beltéri hőszigeteléssel meggátoljuk a további páralecsapódást. A páradiffúzió megszűnik, a harmatponthoz nem ér el a pára, ezáltal kiküszöböljük a sókivirágzást és a penészesedést.

Mint már a cikkben többször, újra felhívom a figyelmet arra, hogy a penészt minden esetben el kell távolítani, esetleg a lakóteret is érdemes ún. ködölővel fertőtleníteni.

A belső oldali hőszigetelés esetében – akár pl. a passzívházaknál – gondoskodni kell a megfelelő szellőztetésről.

Néhány műszaki adat, ami segíthet az összehasonlításban, tervezésben:

• A táblák mérete: 685 mm x 885 mm x 40 mm, lépcsős élképzéssel gyártják, ami megkönnyíti a beépítést. Az egyes elemek hasznos területe: 0,6 m², tervezéskor ezzel kell számolni.
• A táblák súlya kb. 950 gr/db

• Nehezen éghető, az alaptest test anyaga formahabosított polisztirol, amelynek sűrűsége maximum 50 kg/m³
• Azaz a termék teljes mértékben párazáró, a páravezetési ellenállás szám nagyobb mint 5,5 x 10¹¹.
• Sűrűség 47,5 kg/m3 +/- 5%
• Hőátadási tényező: lambda= 0,0258 W/mK
• Nedvességfelvétel: 0
• Fajhő: 1,4 kJ/kgK

A különböző minőségű falfelületek hőszigeteléséhez más és más kivitelezési technológiát javaslunk

A rendszerről általában tudni kell, hogy

·          Az INHEMIWA hőszigetelő panelt kizárólag beltéri hőszigetelésre fejlesztettük ki, tehát külső oldali hőszigetelésre nem alkalmazható.

·          Beltéri hőszigetelés esetén, csak a külső térrel határos falakat és a mennyezetet kell     leszigetelni, a hőhidak kialakulásának veszélyét figyelembe véve.  Amint az említettünk, a szigetelés beépítése egyszerű feladat, a leírásunk alapján akár egy festő, akár egy gipszkarton szerelő, akár egy ügyesebb kezű laikus is el tudja végezni, de a tervezést bízzák szakemberre. Ha mégis a saját ötletek alapján szeretnék megvalósítani, kérjék ki a gyártó véleményét.

·          Belső oldali hőszigetelés után nem ajánlott a falakat külső oldali, párazáró hőszigeteléssel is ellátni. A falaknak szükségük van az átszellőzésre. Amennyiben már van az épületen egy hőszigetelő rendszer, pl. Dryvit-rendszer, kérje ki a gyártó tanácsát.

Vásárláskor a gyártó vagy a forgalmazó a vevőt a beépítés körülményeinek megfelelő tanácsokkal, pontos beépítési útmutatóval látja el. Igény esetén a szükséges kiegészítő anyagokat is rendszerelemként leszállítja.

Ami pedig a lényeg, a siker garantált.

Vajda Blandina építész, szaktanácsadó

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

+36/309663268 

Parafa parketta - parafa készparketta.

A legbővebb választék, kitalálom álmait, megtalálom, amit kitalál.

A parafa parketta minden sík, sima, száraz, teherbíró aljzatra fektethető, nem szükséges rögzíteni, ragasztani, szegezni, azaz úsztatva kell lerakni.

Lépéshanggátlási értéke 18 dB - feltételezve a technológiai utasítás betartását.

A parafa parketta padlófűtésnél is alkalmazható, de padlófűtés nélkül is kellemes a lábnak, mivel testünktől nem vezeti el a hőt, mindig melegnek érezzük a felületet.

Rugalmas, kíméli a gerincoszlopot, az ízületeket. Gondoljunk, bele, a gyógycipőket is parafával készítik.

A parafa természetes  anyag, könnyű tisztítani, nincs károsanyag kibocsátás.

Lerakása egyszerű, gyerekszobákba, tetőterekbe különösen ajánlott. 

Az alábbi minták sokszínűsége bizonyítja, mennyi lehetőség lehet egy parafa burkolat gyártására.