Uncategorised

A Carnot körfolyamat

A folyamat leírója Nicolas Léonard Sadi Carnot (1796. június 1. - 1832. augusztus 24.)

A Carnot körfolyamat a hőszivattyúk alapvető termodinamikai körfolyamata, annak ellenére, hogy maradéktalan megvalósítása a gyakorlatban nehézségekbe ütközik, létrehozásához ugyanis végtelen nagyságú hőforrásra és hőelnyelőre lenne szükség.

Ezzel a körfolyamattal valósítható meg azonos fűtőteljesítményekre vonatkoztatva a legkisebb energiafelhasználás, így a legjobb – hatásfokú - hőszivattyúzás adott hőmérséklethatárok között. A körfolyamatot ezen tulajdonsága következtében összehasonlító körfolyamatként is használják különböző hőszivattyúk értékelésénél.

A Carnot körfolyamat két izentropikus (ds = 0), és két izotermikus (dT = 0) állapotváltozást tartalmaz. A folyamat az óramutató járásával ellenkező irányú, tehát a hőszivattyú körfolyamat esetén a munkaközeg a Carnot körfolyamatban egy állandó T0 hőmérsékleten Q0 hőmennyiséget vesz fel a hőforrásból, majd - az izentropikus kompresszió után - ismét állandó Tc hőmérsékleten a bevezetett W munkával megnövelt hőmennyiséget Qc = Q0 + W adja le a hőnyelőnek. A körfolyamat egy izentropikus expanzióval záródik.

A Carnot körfolyamatban lévő izotermikus dT = 0 állapotváltozások a gyakorlatban a hőcserélők munkaközeg oldalán csak úgy valósíthatók meg, ha a hő bevezetés, illetve hőelvezetés a munkaközeg halmazállapot-változásával van egybekötve, például a munkaközeg az alsó hőmérsékleten elpárolog, a felső hőmérsékleten pedig kondenzálódik.

Ezért lett a Carnot körfolyamat a gőz nemű munkaközeggel működő berendezések alapvető körfolyamata.

A leírás további része a Műszaki Szaklapok online felületén

Rifeng levegő-víz hőszivattyú: fűt, hűt, használati melegvizet ad

Rifeng  tárolók

Miért ajánljuk a Rifeng hőszivattyú családot alternatív fűtési megoldásnak?

● Mert a Rifeng levegő-víz hőszivattyú egyszerűen telepíthető, elmarad a fúrt kút- vagy szonda telepítése,  a kert felásása talaj kollektorhoz, ezért lényegesen olcsóbb ezeknél a technológiáknál.

● Mert könnyen kapcsolható a már meglévő fűtés rendszerbe, legyen  az  gázkazán, olaj- vagy pellet fűtés, esetleg vízteres cserépkályha vagy kandalló.

● Mert alkalmazható szélsőséges  hőmérsékletek  között is, a legújabb hőszivattyús   technológiával  dolgozik,  akár -20°C  és  +35°C között.

● Mert  a Rifeng kültéri egységek alacsony zajhatással és rezonanciával dolgoznak, a hőszivattyú (klíma) kültéri egységénél is csak a szél zaja hallható, egyéb hanghatás nincs.

● Mert nem kell drága gázkémény, kazán, terv és gázbekötés, nem  robban fel, nem kell félni a  szénmonoxid  mérgezéstől, és GEO tarifa vagy H tarifával gazdaságos, olcsó az üzemeltetése is, valódi alternatívája gázfűtésnek.

● Mert egyedülállóan nagy teljesítményt biztosít a levegő víz hőszivattyú gyártmányok között.

 

Ha hőszivattyú, akkor alacsony hőmérsékleten "dolgozó" fűtésrendszer!

 Melyek ezek?

Az alacsony hőmérsékletű padlófűtés (max. 28 °C), a falfűtés (38-40 °C), a mennyezetfűtés (a mennyezetnél inkább a hűtés jöhet szóba, mert a hűtött, hideg levegő fentről lefele "mozog"). Számításba jöhet az alacsony hőmérséklet tartományban működő radiátoros rendszer (pl. a kondenzációs gázkazánok mellett így (kb. 40 °C) használják a korszerű radiátorokat). A hőszivattyú mellett kiválóan alkalmas a kitűnő hatásfokú Fan-coil rendszer, amely légbefúvással fűt és hűti a lakást a kánikulában.  (Ez a megoldás inkább irodákban, üzletekben használatos.) És mi indokolja az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerek használatát? Természetesen a spórolás, az energiatakarékosság!

A Rifeng levegő-víz hőszivattyú család (alternatív,energia) összefoglaló és részletes technikai adatait a termékek oldalain találhatja meg. Ezeket a hőszivattyúkat elsősorban családi házak fűtési rendszereihez ajánljuk, de természetesen kisebb társasházak, irodák, műhelyek fűtése és hűtése is megvalósítható, esetleg több hőszivattyú felszerelésével valósítjuk meg a geotermikus rendszert. Fűtéskorszerűsítés esetén gondoljon a Rifeng levegő-víz hőszivattyúra!   alternatív energia

A fűtés-hűtés épületgépészeti technológiához kapcsolódó valamennyi anyagot  gyártó Rifeng vállalattal 2009. óta folytatott tárgyalások eredményeként jelenleg a fűtő hűtő levegő víz hőszivattyúkat és a hozzájuk rendelhető különböző méretű puffer tartályokat forgalmazzuk, a későbbiek folyamán a teljes szortiment megjelenik kínálatunkban.

A Rifeng levegő-víz hőszivattyú rugalmasan beépíthető bármilyen fűtési és használati melegvíz szolgáltatási rendszerbe. A fűtővíz hőmérséklete megválasztható mind radiátoros fűtésekhez, mind padló- vagy falfűtésekhez is. Ha a mennyezetben is elhelyezünk csövezést, vagy ventillátoros konvektorokat alkalmazunk a fűtéshez, akkor kihasználható a Rifeng hűtő-fűtő hőszivattyúk hűtési képessége is. (Radiátoros esetben nem, padlófűtés esetében korlátozottan ajánljuk a hűtést!).

A "csak fűtő" és a "hűtő-fűtő" levegő-víz hőszivattyú névleges teljesítménye 7 Celsius fok levegő hőmérsékletre vonatkozik, és a termékskála 8 kW-28 kW fűtőteljesítményt ad. Ez teszi lehetővé, hogy szinte bármely családi ház fűtéséhez megfelelő teljesítményű, megújuló alternatív energiát használó hőszivattyút tudjunk ajánlani. A kültéri medence fűtését a Rifeng medence hűtő-fűtő hőszivattyúkkal biztosíthatjuk. Alkalmazhatóságuk inkább a tavasztól-őszig történő vízmelegítésre korlátozódik, bár -5 Celsius fok felett már működőképesek, de hatásfokuk (COP) inkább a jobb időben teszi lehetővé a hatékony működésüket. 4,8 és 18 kW fűtőteljesítményig kínálunk medencefűtést.

 

Tavasztól őszig fűtésrásegítés, valamint a háztartási melegvíz előállítása céljából a Rifeng hőszivattyúk összekapcsolhatók napkollektorokkal. A napkollektorokat ebben az esetben a Rifeng vezérlőegység szabályozza, így azok energiája a lehető legoptimálisabban van kihasználva. (Nyáron a hőszivattyú csak a legszükségesebb esetben kapcsol be.)

Így szerelünk egy komplett energiatakarékos Rifeng rendszert. Hőszivattyú kapcsolása napkollektorral, egy hőcserélős puffer tartállyal.

 

Hőszivattyú típusok és összehasonlításuk

Levegő-víz hőszivattyúk

 

legfőbb előnyei

• Bárhová telepíthető,
•  Egyszerű és gyors telepítés,
• Nem igényel jelentős előkészületeket,
• Kisebb beruházást igényel, mint a geotermikus, vagy vizes típusok,
•  A leggazdaságosabb megoldás a már meglévő fűtési rendszer esetén.
•  (COP 3,5 - 4,1),

A környezeti levegő hőenergiáját hasznosítja. A rendszert kültéren és beltéren (megfelelően nagy légköbméter esetén) egyaránt telepíthető. A hőmérséklet csökkenésével csökken a hatásfoka, nyáron viszont emelkedik!

esetleges hátrányai

•  Alternatív fűtési rendszert igényelhet.
• Külső hőmérséklettől függő teljesítmény.

 

Talajkollektoros hőszivattyú

legfőbb előnyei

• Nincs engedélyezési eljárás, Olcsóbb, mint a talajszondás rendszer,
• Nagyon magas hatásfok (COP: 4,0 - 5,0),
• Teljes mértékben megoldja az épület fűtését, hűtését és melegvíz ellátását.

A talajfelszín alatt kb. 1,5 - 2 méter mélyen vízszintesen elhelyezett csőkígyón keresztül nyernek a földből hőt. Ez olcsóbb, mint a talajszondás megoldás, de nagyobb helyigénye van, ha azonos hatékonyságot szeretnénk elérni. A fűtött épület alapterületének háromszorosa!

esetleges hátrányai

• Nem alkalmas passzív hűtésre.
• Telepítése nagy felfordulással jár.
• Nagy szabad földterület szükséges.
• A terület árnyékoltsága befolyásolja a hatékonyságot.

Geotermikus hőszivattyú

legfőbb előnyei

• Viszonylag kis helyigény,
• Bárhová telepíthető,
• Passzív hűtésre is alkalmas,
• Teljes mértékben megoldja az épület fűtését, hűtését és meleg víz ellátását,
•  Nagyon magas hatásfok (COP: 4,0 - 5,0), ami egész évben állandó

Talajszondás hőszivattyúk esetében két kb. 50-100 méter mély furatokba leengedett szondák segítségével nyerik ki a föld hőjét. Ez a rendszer nagyon helytakarékos és gyakorlatilag bárhol megvalósítható.

esetleges hátrányai

• A szonda furat költsége bizonyos esetekben magas lehet.
• Bányakapitányi engedély szükséges.
• A meglevő fák gyökereit tönkreteheti

 

A teljes árlistát regisztrált ügyfeleink olvashatják oldalamon.

További információ, tanácsadás, forgalmazás

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. vagy +36/309663268

A Burkolástechnika Egyesület tevékenysége 2010-től

1.     Szakmai képzés, továbbképzés

·         magyar előírások, szabványok rövid ismertetése, kiküldése hírlevelek formájában: az MSZ 803-as sorozatról készülnek rövid, kb. egy oldalas tájékoztató anyagok. Ezekben az adott szabvány neve, száma és a benne foglalt alapvető követelmények lesznek felsorolva. Tervezünk egy összesített anyagot (táblázatot vagy grafikont) is, a burkolattípusok méret- és síkpontossági tűréseiről.

·         Rövid, kb. egy oldalas tájékoztató anyagok összeállítása első lépésben a melegburkoló anyagokról és a melegburkolatokról, illetve az ESD és csúszásgátló burkolatokról (a linóleum, PVC, ESD és csúszásgátló ismertetők már elkészültek) −  főleg a beruházóknak és tervezőknek fontosak

·         hidegburkolatok (kerámia, kő) tájékoztató anyagainak előkészítése

·         beépítési technológiák bemutatása: gyártók (talán a pártoló tagokkal kéne kezdeni) kiadványainak ismertetése, kivonatolása − ragasztó- és burkolóanyag, esztrich, kiegészítők témakörökben

2.     Tagok támogatása

·         munkaszerző propaganda (cikkek, hirdetések szaklapokban, újságokban pl. Parkettamagazin, Metszet, Építési megoldások.)

·         szakképzett tagok ajánlása munkákra.

·         tagok központi adatbázisának összeállítása: tevékenység, terület, kapacitás stb. alapján

3.     Szakmai támogatás, oktatás

·         új eljárások, technológiák, termékek bemutatása előadásokon: gyártók meglátogatása, részvétel különböző oktatásokon, vagy képviselők meghívása 

·         előadók meghívása egyes szakterületekről (esztrich, ragasztástechnika, szigetelések, tűzvédelem, akadálymentesítés stb.) − BME, ÉMI stb

·         előírások, szabványok ismertetése, értelmezése ÉMI stb. előadókkal az oktatási napokon

·         DIN szabványok rövid ismertetése: pl. DIN 18202 (síkpontossági tűrések) bemutatása, összehasonlítása az MSZ 803-as sorozattal (ld. az I. Parkettázó Konferencián bemutatott összehasonlító táblázatokat és grafikonokat) előadásokon

4.     Szakmai kiadványok készítése

·         közös műszaki irányelvek készítése az Esztrich Szövetséggel: aljzatok síkpontossága, parketták fűtött aljzaton − mindkét kiadvány alapdokumentuma már el is készült

-     új, korszerű melegburkolati műszaki irányelvek összeállítása az MSZ 803-as sorozat és a megfelelő DIN, ÖNORM szabványok valamint BEB és TKB kiadványok alapján − az ÉMI, BME stb. segítségével

·         új, korszerű hidegburkolati műszaki irányelvek előkészítése német, olasz, svéd kiadványok, valamint az MSZ 803-as sorozat és régi ORSZAK stb. kiadványok alapján

·         kivitelezési útmutatók, rétegrendi ábrák stb. összeállítása burkolóknak, tervezőknek az MSZ 803-as sorozat és régi ORSZAK stb. kiadványok alapján

·         egyéb kiadványok készítése: szigetelések, tűzvédelem, akadálymentesítés, sportpadlók stb.) − BME, ÉMI stb. előadók segítségével

·         egyéb cikkek, kiadványok (főleg német) fordítása, megjelentetése

·         jegyzőkönyvminták összeállítása (pl. padlófűtéshez, nedvességméréshez stb.)

·         központi adatbázis összeállítása – termékek műszaki adatlapjai, biztonsági adatlapok stb.

·         munkavédelmi előírások, anyagok ismertetése (EMICODE)

5.     Kapcsolat a hatóságokkal, intézményekkel

·         Szabványügyi Testület megkeresése – részvételi lehetőségek a szabványalkotásban

·         Mérnöki Kamara – szakmai támogatás, együttműködés kidolgozása

·         ÉMI, BME, műszaki egyetemek, főiskolák – szakmai irányelvek, útmutatók egyeztetése, közös kidolgozása

6.     Reklamációk kezelése

·         műszaki szakértők megkeresése, oktatása, felkészítése a burkolatokkal kapcsolatos reklamációkra

·         ÉMI – szakértői támogatás egyeztetése a reklamációba bevont illetékesekkel

7.     Jogi támogatás

·         szerződéstervezetek összeállítása

·         jogi és szakmai támogatás peres ügyekben

8.     Egyéb, saját javaslatok, észrevételek

Élkötegelt (ipari) parketták alapvető és legfontosabb jellemzői

Megosztás a Facebook-on

Az alábbi tájékoztató egy termékismertető sorozat első témája, amelyben az egyes termékekre vonatkozó szabványok, előírások ismertetésével és értelmezésével szeretnénk segíteni mindenkit az eladásokban

Burkolástechnika Egyesület MT – műszaki tájékoztatás

Burkolástechnika Egyesület TI – termékismertető

Burkolástechnika Egyesület MI – termékismertető

Az úgynevezett ipari parketta tulajdonképpen a mozaikparketta gyártása során készülő melléktermék, amelyet a mozaikparketta elem keskenyebb oldalára fektetésével állítanak elő. A terméket emiatt ré­gebben élére állított parkettának is nevezték.

Magyar termékszabványa nem volt, ma már viszont nálunk is hatályban van az európai szabvány, amely előírja a tulajdonságait, és a vele szemben támasztott követelményeket.

Európai termékszabvány (2008-ban módosítva):

MSZ EN 14761:2006+A1:2008

Fa padlóburko­latok.

Parketta tömör fából.

Élkötegelt keskeny, széles és modul parketta elemek

(Amint látható, a szabvány három alaptípust különböztet meg, de a továbbiakban csak az ipari par­kettának nevezett keskeny parkettaelemekről lesz szó.)

Megjelenési osztály szerinti besorolás:

a keskeny parkettaelemek esetében semmilyen korlátozás nincs a színre, göcsökre és rajzolatra vonatkozóan.

Szíjács és elszíneződés is megengedhető, de felületi korhadás és rovarkárosítás nem fordulhat elő.

A termékek előállításához felhasznált leggyakoribb fafajok: akác, cseresznye, bükk, tölgy és kőris, de egzóták alkalmazása is előfordul.  

A szabvány ún. szabad minőségi osztályt is engedélyez. Ebben minden fafaj felhasználható, amelynek Brinell keménysége ≥ 10 N/mm². A további tulajdonságokat a gyártó és a vevő határozza meg.

 A parkettaelem jellemző méretei (mm):

	Magasság	Szélesség	Hosszúság
Méretek	8 ÷ 35	6 ÷ 10	115 ÷ 325

 A parkettaelemeket (lamellákat) kis méretük miatt meghatározott számú, keskeny oldalára fektetett lamellából álló ún. fektetési egységekben szállítják. Ezeket a szállíthatóság és egyszerűbb lerakás miatt a szín- vagy hátlapon hálóval, ragasztószalaggal stb. tartják egyben.

Egy fektetési egységen belül különböző szélességű elemek is előfordulhatnak, emiatt szabványos hos­szúsága nincs megadva.

A méretei a fentiekből adódóan a következőek lehetnek:

• vastagság: 8 ÷ 35 mm
• fektetési egység (tábla) szélessége: 115 ÷ 320 mm
• fektetési egység (tábla) hosszúsága általában: 200 ÷ 450 mm. 

Alkalmazás:

hosszú élettartama, tartóssága, ellenálló képessége, változatos és esztétikus megjelenése valamint kedvező ára miatt az ipari létesítményeken kívül iskolákban, üzletekben, lakásokban is be­építhető. Mivel a parkettaelemek között nincs csaphornyos kapcsolat, akár teljes magasságukban csi­szolhatóak (a szabvány legalább kétszeri felújítási lehetőséget ír elő követelményként).

Fektetés:

ezt a termék csak teljes felületen ragasztva építhető be. Európai fafajok esetén a ragasztók gyártói általában legalább oldószeres, egzóták vagy ned­vességre fokozottan érzékeny fafajok esetén poliuretán vagy MS polimer ragasztó alkalmazását javasolják.

Felületkezelés:

a parkettaelemek szabvány által megengedett mérettűrései miatt a táblák felülete egyenetlen, ezért felületkezelés előtt a német előírások szerint legalább kétszeri csiszolás (gya­lulás) szükséges.

A csiszolás után a felület lakkozható matt, selyem- vagy magasfényű lakkokkal, de a természetes anyagok előtérbe kerülésével egyre jobban terjed az olajozás, viaszolás (vakszolás) vagy a viaszos olajjal végzett kezelés is.

Parketták és fa burkolóanyagok harmonizált szabványa:

az MSZ EN 14342 szabvány előírja a fa burkolóanyagok és parketták jellemzőit, valamint a teljesítőképességre vonatkozó előírásokat, és meghatározza azok vizsgálati módszereit.

A harmonizált szabvány megjelenése miatt a parketták forgalmazásához már nem szükséges ÉMI minősítés, elegendő a gyártói (illetve szállítói) megfelelőségi nyilatkozat.

© Brassnyó László 2010 − Burkolástechnika Egyesület

Megosztás a Facebook-on