Uncategorised
Majd 25 évvel ezelőtt készítettem a diplomamunkámat, napkollektoros kollégiumot terveztem, a szakdolgozatomat pedig energiaracionalizálásból írtam. Akkor megmosolyogták ezt a nehezen kiejthető latin eredetű szót, elnézték nekem a napenergia-hasznosítással kapcsolatos különcködésemet. Érdeklődésemet az épületgépész tanáromnak, valamint német barátaimnak köszönhettem. Az egykori tanárom ma világszerte ismert energetikus, a téma, az energiatakarékosság pedig terítéken van, olyannyira, hogy elmaradásunk ezen a téren szinte behozhatatlan. A fosszilis energiahordozók mennyiségének katasztrofálisan csökkenő tendenciája arra kényszeríti a törvényhozókat, hogy meghozzák a döntést: támogatni kell a megújuló energiaforrások iránti érdeklődést, a fejlesztéseket, a beruházásokat. Támogatni kellene, de ez csak nagyon lassan és nehézkesen történik, mivel rendszerelvben kell gondolkozni, nem lehet rendszereket egyik napról a másikra lecserélni. Nem lehet gondtalanul leválni egy távfűtő központról, nem lehet beiktatni egy szélkereket a szolgáltatókhoz. Mindenhez előzetes engedélyek, számítások szükségesek, és ez belátható. Az azonban nehezen látható be, hogy nem megfelelően tájékoztatják az érdekelteket, hogy nincs elég megfelelő szakember, hogy nem képesek adaptálni a megfelelő eszközt a megfelelő körülményekhez. Nemtudás vagy szándék az akadályozás oka, ki tudja ... Egy biztos: nagyon hirtelen jelentek meg a hazai piacon a különféle berendezések, ennek pedig sokan örülnek, de sokan isszák a levét.
A 2003-s Tudományos világfórum zárónyilatkozatában a következő mondat hangzott el: A környezetgazdálkodási szemlélet széles körű alkalmazása nélkülözhetetlen. Azóta hat év telt el, és nálunk csupán az elmúlt év során tapasztalhattuk a figyelem élénkülését.A különböző alternatív energiahordozókat sokféle készülékkel hasznosíthatjuk, cikkünkben a hőszivattyúkról, a hőszivattyúkkal kapcsolatos tapasztalatokról beszélünk.
tervezés, tanácsadás: +36/30-9663268
ENERGETIKAI TANÚSÍTVÁNY készítése
A hőszivattyú rövid története
A hőszivattyú elvét 1852-ben Lord Kelvin, és James Joule dolgozta ki. A világ első hőszivattyúját 1938-ban Peter Ritter von Rittinger állította össze. Az első ipari hőszivattyú a zürichi városházát fűtötte a Limmat folyó vizével. Tíz évvel később az első kompresszoros hőszivattyút Heller László fejlesztette ki, ő különösen nagy súlyt fektetett a környezetszennyező anyagok kibocsátásának mérséklésére.
Hőszivattyús rendszerek
Amikor hőszivattyúról beszélünk, a legtöbben azonnal a geotermikus energiát hasznosító berendezésekre gondolnak. Ennél azonban sokkal összetettebb a termékválaszték.Ezen felül sokan összetévesztik a hőszivattyút és a hőszivattyús rendszereket. Maga a hőszivattyú berendezés egy hőszivattyús rendszer egyik eleme. Többféle rendszer létezik, attól függően, hogy milyen alternatív energiaforrást, milyen technológiát, milyen gépészeti berendezéseket alkalmazunk.A források lehetnek a talaj, a talajban levő melegvíz, vagy akár felszíni víz, valamint a külső tér levegője.Így tehát megkülönböztetünk, földes, vizes és levegős hőszivattyút.Ha a talajból nyerjük a hőt, akkor geotermikus hőszivattyú rendszerről beszélünk. Ha a talajban levő vízből, illetve egyéb felszíni vízből, akkor víz/víz rendszerről, ha a külső levegőből nyerjük a meleget, akkor a hőközvetítő anyag függvényében vagy levegő-víz, vagy levegő-levegő hőszivattyúról van szól.
Talajszondás hőszivattyúnál egy 100-120 m mély, 125 mm átmérőjű lukat kell fúrni, abba egy kb. 40 mm-s csövet helyeznek el. A csőben egy glykolos oldat keringtet a szivattyú. Egy-egy szonda általában 4-6 kW hőteljesítményt tud nyújtani.
A talajszondákat vízszintesen, hálószerűen is el lehet helyezni, ennél a megoldásnál nagy a területigény. A költségeket a földmunkák emelik meg, az egész területen ki kell emelni a földet, elhelyezni a szondákat. Akkor érdemes ezt a megoldást választani, ha a tulajdonos talajcserében is gondolkodik.
Víz/víz hőszivattyú esetén ennél jóval magasabb lehet a hatásfok, akár 4,5-6 egységet is elérhet. Ennek a típusnak beruházási költségét még a fúrandó, két vagy három kútból álló kútrendszer meglehetősen megemeli. Egy - kb. 1,5-2 m3/h vízhozamú - kút a talajvíz kitermelésére szolgál, egybe vagy kettőbe pedig visszaforgatják. Ezzel a rendszerrel kb. 10 KW hőteljesítmény érhető el.
Levegő/víz vagy levegő/levegő hőszivattyúnál egy egység elektromos energiából 1,5-4,1 egység hőenergiát nyerhetünk ki. Ez a rendszer általában két berendezésből áll, egy kültéri egységből (ez úgy néz ki, mint egy klímaberendezés kültéri egysége), és egy beltéri egységből. Esetenként ezt még egy elektromos kazánnal is kiegészítik. A levegő/levegő rendszernél a beltéri egység is hasonló a klímaberendezés hasonló funkciójú berendezéséhez. Ezek a berendezések – 15 fokig működnek.
A levegőkazánok olyan speciális berendezések, amelyek egyetlen egységből állnak, és -20 fokig képesek fűteni.
A levegő/víz megoldást kiválóan lehet alkalmazni a medencefűtésekhez.
A szivattyú működési elve
Sokszos és sok helyen olvashattak már a hőszivattyúról, megpróbálom röviden elmagyarázni a működésének az elvét.
A hőszivattyúval elvonják a környezet hőjét és azt használati melegvíz előállítása, fűtésre, sok helyen hűtésre is használják. A hőt a föld, a földben levő melegvíz vagy a levegő szolgáltathatja.
Alpha-Innotec
A hőforrásoknak a hőmérséklete viszonylag alacsony – kivéve a termálvizet - ezért ezt a hőmérsékletet meg kell emelni. A hőszivattyú, amely tulajdonképpen egy fordított hűtőszekrény, ezt a célt szolgálja. Ha megnézzük, a hűtőszekrény, amikor belül hűt, akkor kifelé fűt. Ha egy gázzal teli tartályból gyorsan kiengedik a gáz egy részét, hőt vonnak el a környezettől. Ha a környezeti hő által felmelegített kisnyomású gázt egy egyszerű kompresszor segítségével összenyomják, akkor az cseppfolyóssá válik és a hőmérséklete megemelkedik. Ezt a hőt az úgynevezett kondenzátorokon keresztül egy másik közegnek, víznek vagy levegőnek adja át. A cseppfolyósított gázt a kondenzátor másik oldalán visszavezetik abba a tartályba, ahonnan a környezet hőjét vonják el. A cseppfolyós gázt fokozatosan, egy szelepen keresztül vezetik vissza, így a gáz kis nyomáson már alacsonyabb hőmérsékleten is el tud párologni. A szelep másik oldalán megjelenő folyadék alacsony nyomású és alacsony hőmérsékletű lesz. Ez a hőmérséklet alacsonyabb, mint a környezet hőmérséklete, ennek következtében hőt von el, azaz lehűti a környezetet. A hőelvonás során a folyadék elpárolog, és ismét gáz halmazállapotúvá válik. Ez természetesen egy tartályban, az úgynevezett párologtató tartályban történik. Az elpárologtatott gázt a kompresszorral ismét összenyomják, a gáz magasabb hőmérsékletű és cseppfolyóssá válik. A szivattyúkhoz olyan gázokat használnak, amelyeknek jó a hatásfoka rendelkeznek, és emellett környezetbarát anyagok.
Naptechnika
COP-érték, azaz a hőszivattyú hatásfoka
Amikor kiválasztunk egy készüléket, a legfontosabb adat a COP-érték. Ez a hőszivattyú hatásfoka. A COP-értéken a megjelenő energia és a befektetett energia hányadosát értjük. Azaz, ha elektromos árammal működtetjük a berendezést, akkor azt jelzi ez az érték, hogy hány kilowatt elektromos árammal mekkora hőenergia érhető el. Jelenleg hazánkban az elektromos áram ára viszonylag magas, például sokkal magasabb, mint Svédországban, ahol az áramot nem fosszilis energiahordozók elégetéséből, hanem víz- és szélenergiából nyerik. Ameddig nem kap nyitott sorompót a „zöldenergia”, azaz a hőszivattyúkhoz A hatásfokot befolyásolja, hogy milyen hőmérsékletre melegítjük fel a munkaközeget, azaz a rendszerben keringő vizet, vagy közvetlenül a levegőt, milyen környezeti hőforrást használunk, illetve milyen kompresszort alkalmazunk. A COP-értéket érdemes lenne éves átlagos COP-értékben mérni, illetve megadni, hiszen az érték a külső hőmérséklet függvényeként egy enyhébb időjárást figyelembe véve sokkal magasabb, míg mínusz öt fok alatt egyre csökken, 15 fok alatt pedig igen alacsony. Amikor reklámozzák a készüléket, sokan egy adatot szerepeltetnek. A vevőknek azt javaslom, nézzék meg azt a táblázatot, amelyben a külső hőmérsékletek és a hozzárendelt hatásfokot is megjelölik.
A tapasztalat azt mutatja, hogy minden egyes épületnél más rendszert érdemes alkalmazni. Ahol termálvíz van a környéken, ott érdemes a természet adta lehetőséget kiaknázni. Hegyvidékes környéken, ahol problémás a mélyfúrás, inkább – ha alacsonyabb is a hatásfok – levegő/víz szivattyú telepítésében gondolkodni. Sokan megtérülési időben gondolkoznak. Ezt igen nehéz kiszámítani, bármilyen alternatív energiahasznosítást is terveznének. Igen sok tényező játszik közre. Egyelőre Magyarországon a gázárnövekedés – és az ezzel járó mizéria - ellenére is, ez a forrás a legolcsóbb. Nagyon régóta jelzik, hogy kimerülőben vannak a források, egyes előrejelzések szerint mára már ki is fogytak a készletek. Ha ez a prognózis nem is vált be, tény, hogy a helyzet tarthatatlan. Már a görög városállamok egy autonómiára és autarkiára, tehát politikai és gazdasági függetlenségre törekedtek. Jelenleg a legnagyobb függőséget az energiahordozók okozzák. Tehát visszatérve a problémára. Ha jelenleg megtérülési idővel számolunk, sosem keveredünk ki belőle, csak azzal az eredménnyel, hogy maradjunk a hagyományos, gázkonvektoros megoldásnál. Az áram a gázhoz képest jelentősen drágább, ameddig nincs rá támogatás, ameddig szén- vagy gázégetéssel nyerjük az áramot, addig nehéz meggyőzni a tömegeket az alternatív energiahordozók alkalmazásárnak előnyeiről. Jelenleg a legolcsóbb áramot Paks termeli, és általános tendencia – bár a zöldek erőteljesen fellépnek ellene - , hogy a költséghatékonyság érdekében minél több atomenergiát használjanak fel. A jövőnk ma szinte kiszámíthatatlan. Az azonban biztos, hogy egy idő múlva nem lesz választás, akármilyen erősek is a lobbik, a Föld fenntarthatóságának érdekében a megújuló energiákat kell alkalmazni. És akkor gondolkodjon el minden építkező. Hacsak nem pár évre tervezi a házát, előbb-utóbb fejleszteni kell. Tehát már az alapozáskor is figyelembe kell venni, hogy milyen fűtést, illetve hűtést fogunk alkalmazni. Az épületgépészeti rendszer a ház gerince, ez határozza meg az összes további tervet.Mivel a hőszivattyúk működtetése akkor gazdaságos (és ez a megállapítás pl. a napkollektorokra is vonatkozik), ha a kimenő ágon a vizet nem kell 70-80 fokra felfűteni, ahogy azt a hagyományos, konvektoros fűtéseknél megszoktuk. Meg kell szokni, hogy ez a víz, nem magasabb, mint maximum 55 fok. Ezt azt jelenti, hogy erősen javasoltak a vékony csöves fűtési rendszerek, azaz a padlófűtés, mennyezet vagy falfűtés – illetve hűtés. A régi, nagyobb átmérőjű csöveknél nem túl gazdaságos hőszivattyút alkalmazni. Sokan próbálkoznak, csak jóval nagyobb teljesítményű gépeket kell beállítani. Ezeknek viszont nagy az áramfogyasztása. Meg kell még jegyezni, hogy ha valaki „bevállal” a régi rendszere mellé egy szivattyús megoldást, akkor az legyen az első, hogy a régi rendszert alaposan mossák át. A legkisebb szennyeződés is meghibásodáshoz vezethet. A mai bonyolult gépészeti berendezéseknél nem lehet elvárni, hogy a lakó maga tartsa karban a rendszert, akár még egy szűrő tisztításának erejéig sem. A gazdaságosság másik nagyon fontos feltétele a hőmegtartás. Ha nincs megfelelően szigetelve az épület, akkor nem beszélhetünk takarékosságról, a rendszer sem elég hatékony. A legismertebb és legelismertebb hőszivattyú- és napkollektorgyártók is ezt hangsúlyozzák. Minden országnak megvannak a normái, előírják a szükséges, építéshatóságnál elfogadott hőátbocsátási tényezőt. Azt javaslom, ne ez alapján döntsenek, ne a minimálisan előírt adatokat tartsák be. Körül kell nézni a szomszédos országokban, figyelni kell, hogy ők milyen elvek alapján építkeznek.És ha már itt vagyunk.Ugyan kissé eltér a cikk tartalmától, de amikor hőszigetelnek, illetve a megfelelő szigetelési értékkel megjelölt falazatot építenek, nézzék meg annak hangszigetelő képességét is.Visszatérve ettől a kis kitérőtől: a hőszigetelésre nagyon figyeljenek, és ez vonatkozik a csőhéjszigetelésre is. Más kérdés, hogy ez utóbbit már a szakembernek kell tudnia.Tehát a kulcsfogalmak: fenntarthatóság, gazdaságosság, megfelelő szerkezet kiválasztása, megfelelő szigetelés. Ezeket szemmel tartva meglesz a testi-lelki komfortérzetünk.
Kérdéseivel keressen +36/30-9663268 vagy
Nyílászárók hangszigetelése
tervezés, tanácsadás: +3630/9663268
Keretek és tokok
Általában a hangszigetelő üvegekről és a „hang-infiltráció”, azaz a légréseken átszűrődő zajok megszüntetéséről – a megfelelő tömítettségről - írunk. Ne feledkezzünk meg azonban a nyílászáró szerkezetéről, a keret és a tok hangszigetelő képességének jelentőségéről!
Hőnyereség-hangveszteség
Thermográfiai vizsgálatok kimutatják, hogy a legnagyobb hőveszteséget leggyakrabban a korszerűtlen nyílászáróknak „köszönhetjük”. Az infravörös-fototechnikával láthatóvá lehet tenni azokat a láthatatlan pontokat, ahol elvész a drága energia. Hangtérképek nem készülnek még (a zajmérés is elég költséges), azonban sok, Ferihegy közelében élő ember mesélhet arról, milyen az, amikor egy B-747-s, de akár egy kisebb Focker is felszállásra készül. A régi, korszerűtlen nyílászárók üvegei rezegnek a keretekben. A megvetemedett keretek zörögnek a tokban, Emlékszem még, amikor egy buszt robbantottak fel a Ferihegyre vezető gyorsforgalmi úton. Az öreg, elavult ablakok megmozdultak, pedig tőlünk több kilométerre történt az eset.
Anyagminőség
A tökéletes megmunkálású, jó anyagminőségű fa nyílászárókról, és a korszerű műanyag vagy fémszerkezetekről már csaknem el lehet mondani, hogy a csend ablakai. A korszerű nyílászárók elérik, sőt, meg is haladják a falszerkezetek hangszigetelési értékeit. A fa nyílászárók alapanyagai szigorú minőségi követelményeknek felelnek meg. A keret három, egymáshoz ragasztott rétegből áll, hosszában toldják, vagy nem toldják. A speciálisan vízálló ragasztással készült élfák vetemedés-, repedés és csomómentesek. Az alapanyag általában borovifenyő, de nem ritka az egyedi igényt kielégítő vörösfenyő, tölgy, egzotikus mahagóni, vagy meranti.
A műanyag- és fémszerkezetek legkorszerűbb változatai mára már 5 kamrás kivitelben készülnek. Ez a megoldás nemcsak a hőszigetelő, hanem a hangszigetelő képességet is fokozza,
Az optimális ablak
A technológiai előírásnak megfelelően gyártott, tervszerűen (4.4.2.VSG SC-18-6 üveg, 70% Ar+30% SF6 gáztöltéssel) üvegezett nyílászárókkal 43 dB hangcsillapítás érhető el. Az üveg szerkezeti vastagsága 39 – 40 mm-g növelhető, ezen felül tömítés fűzhető a harmadik gumitömítő körbe. Az üvegágyba, esetleg a profil belső kamráiba is fektethető nyitott cellás habcsík. Ezekkel a hangszigetelési eljárásokkal akár 55 – 62 dB hangcsillapítás is elérhető. A legkorszerűbb, 5 kamrás profilokból gyártott ablakok kirekesztik a környezet zaját. Az ilyen ablak mögött csendet remélünk. Ne feledjük azonban, hogy a dB skála logaritmikus skála, ezért ha a külső 80 decibeles dübörgő utcazajt 40 decibelre mérsékeljük, akkor ez nem a zajszint felezése, hanem csak kb. 1/7-e.
Fokozzuk
Sajnos a fent említett szélsőséges esetnél, a repülőtér közelében 80 decibel zajártalmat is mértek már. Olykor nem elég a szinte tökéletes tömítettség, a korszerű keret és tok, a hang- és hőszigetelő üveg. Erre a problémára nyújthat megoldást az előző cikkben már említett szerelt ablak. Ez egy műanyagkeretben elhelyezett harmadik üvegtábla. Családi házaknál kevésbé vonzó megoldás a hangvisszaverő fal építése, jobb híján azonban ez is segítség lehet. Az ablakszerkezetekbe kerülő különböző szerelvények viszont ronthatják a szerkezet hangszigetelő képességét. A különböző reluxák, redőnyök, szellőzőelemek beépítése szintén javíthatja a zajvédelmet, azonban beépítésük alapos körültekintést igényel. Ismerősömnél éjjel nappal azt gondolnánk, kint jégeső, ónos eső, de minimum záporeső veri az ablakot. El kellett telnie egy kis időnek, mire rájöttem, csupán a redőnyt fújja a friss szél.
A behatoló zaj egyik útja a redőnytok is lehet. Meggyőző hanggátlási értéket (47 dB –t) érhetünk el, ha a tokot ásványgyapottal és Hawaphonnal burkoljuk. A Hawaphon egy olyan műanyag fólia, amelynek kb. 1,5x1,5 cm-s kamráit 1 mm-s acélgolyókkal töltik meg. Az apró acélsörétek egymás közti súrlódásának köszönhetően magas a belső hangcsillapítás értéke. A golyók a cellákban lazán helyezkednek el, így a viszonylagosan nagy négyzetméter súly ellenére a lemez hajlítószilárdsága meglehetősen kicsi. A beépítése egyszerű, a lapok könnyen szabhatók. A lemezt a szerkezeti elem teljes felületére kell felragasztani. A Hawaphont más célú hangszigetelésére is fel lehet használni, így pl. ajtólapra is rögzíthető. Ez utóbbi megoldás 5 decibellel növeli az ajtó hanggátlási értékét.
Végezetül ne feledkezzünk meg a rég bevált zsalugáterről. Nemcsak szép, hanem hasznos is. Természetesen, akár a többi szerkezetre, erre is jellemző, hogy minél nagyobb a tömítettsége, minél sűrűbb anyagból készül, annál jobban szigetel.
Kérdéseivel keressen +36/30-9663268 vagy
Fürdőszobák szellőztetés
tervezés, tanácsadás: +3630/9663268
Gyakori probléma, hogy a fürdőszobákban a levegő magas páratartalma és az állandó nedvesség hatására a falak és a szögletek begombásodnak, illetve a festék lepereg.
Használhatunk különböző tisztítószereket, vegyszereket, ez nem elég a megoldáshoz.
A festék lepergésének és a gombásodásnak a megelőzése kétféleképpen történhet. Mindkettő alapja a szellőztetés. Szellőztetni kell a helyiséget, illetve az épületszerkezetet. Mit is jelent ez?
Az épületszerkezet szellőztetése azt jelenti, hogy a falazat legyen páraáteresztő. Régen, azokban a helyiségben, amelyeket minden nap használtak, amikor még meszeltek, nem volt ilyen probléma. A falak vizesedtek, aztán kiszáradtak. A mész egyrészt áteresztette a párát, másrészt fertőtlenített. A szigetelés hiánya itt is problémát jelentett, a sókivirágzást nem lehetett elkerülni (ez a falazat anyagából kioldódott, majd a fal felületén lerakódott ásványi só, lehet többféle, nem minden sóvirág salétrom), ellenben ritkábban tapasztaltak gombásodást. (Vályogházaknál egyáltalán nem.)
A diszperziós festékek elterjedésével merült fel a fenti probléma. Ezek a nagyon mutatós, könnyen kezelhető, mosható festékek lezárják a pára útját. A pára ellenben közlekedni akar, tehát lenyomja a festéket. Ha azt látjuk, hogy a mennyezetről mállik a fal – lapokban válik le- szinte biztosak lehetünk abban, hogy az említett problémáról van szó. Azaz a pára a fal másik oldala felől igyekszik átjutni. A festés oldala felől viszont foltok jelennek meg, ez pedig a gombásodás jele. A pára lecsapódik a párát át nem eresztő falon, ez pedig a gombák kiváló táptalaja. Különösen akkor, ha sötét a helyiség. Manapság nagyon sok korszerű festék kapható, a diszperzitek közt is van lélegző, azaz páraáteresztő. Másrészt kaphatók felhasználásra kész mész alapú festékek is.
A szellőztetés másik fajtája a helyiség levegőjének az áramoltatása. Szerencsés esetben a fürdőszobáknak van ablakuk. A hőszigetelés fontossága, az alapanyagok korszerűsödése következtében olyan nyílászárókat fejlesztettek ki, amelyek szinte tökéletesen légzáróak. Ennek köszönhetően jó hő- és hangszigetelők lesznek, azonban nem eresztik át a párát. A fejlesztők persze erre is rájöttek már, egyre inkább lehet olyan termékeket is kapni, amelyeknél a probléma megoldott. Tehát megoldott egy bizonyos mértékű infiltráció. A vásárlásnál tehát erre is figyelni kell. Fürdőszobáknál nem elég azonban ez az infiltráció, naponta illik többször alaposan kiszellőztetni.
Lakótelepi lakásoknál gyakori elrendezési elv szerint a fürdőszobáknak nincs ablakuk. Itt különösen kell arra figyelni, hogy megfelelően páraáteresztő festékkel fessünk. Másrészt tartsuk gyakran nyitva az ajtót. Harmadrészt pedig használjunk megfelelő szellőző berendezést. A paneles szerkezet miatt behatárolt a szellőző kiválasztása. Ezt csak szakember tanácsára tegyük.
Az előírt légcserét (fürdőszobáknál kb. 60 m3/óra friss levegő biztosítása szükséges) gyűjtő rendszerű szellőzőkkel biztosítják, amelyek az egymás fölötti lakásokból egy szabályozó szelep közbeiktatása mellett szívják el a levegőt. A szellőző gyűjtőcső axiális ventilátorral vagy gravitációs elven működik.
Vizsgálatok során megállapították, hogy egyes 30-40 éve működő szellőző csatornákban különböző mértékű és állagú lerakódások találhatók. A vizes helységekhez tartozó csatornákban időnként nedves lerakódások is észlelhetők.
A szellőző berendezések légtechnikai vizsgálata azt mutatta, hogy nem zárható ki a visszaáramlás sem, amikor a gyűjtő csőből valamelyik lakás felé visszaáramlik a szállított levegő. Ezt a lakók, különböző szagok formájában rendszeresen érzékelik is.
A visszaáramlás alapvetően a konstrukció fogyatékosságaira, illetve a rongálódásra vezethető vissza, de szerepet játszanak a szakszerűtlen átalakítások is. A szellőző berendezések bizonytalanul működnek, ezért elengedhetetlen az időnkénti tisztítás-fertőtlenítés. A tapadékok bakterológiai vizsgálata a (Coliform, E.coli, mikroba, penészgomba, élesztőgomba), és mindenekelőtt a nedves tapadék előfordulása megerősíti a tisztítás szükségességét.
Kifejlesztettek egy eljárást a paneles lakóépületek szellőző berendezéseinek tisztítására speciális gépének alkalmazásával. Az eljárás 30 m-ig, 100-600 mm csővezeték méretig, kör- és négyszög szelvényű vezetékeknél egyaránt alkalmazható. Az eljárás 10 szintig alkalmazható, egy 6-8 gyűjtőszellőzőt tartalmazó lépcsőház tisztítása 8-10 óra alatt elvégezhető.
A panelprogramban többek közt szerepel a társasházak szellőzőrendszerének korszerűsítése.) Kérdés, hogy mikor valósul meg. Addig is tárjuk ki az ablakokat, ajtókat …
Ami kicsiben megtakarítás az nagyban talán környezetvédelem?!
Kérdés esetén keressen +36/30-9663268 vagy
ENERGETIKAI TANÚSÍTVÁNY készítése
Napjaink kardinális kérdése az „Energia” gazdálkodás. A véges fosszilis energiahordózók lassan rákényszerítenek minket, hogy alternatív forrásokat vonjunk be a „magas” energiafelhasználásunkba, valamint a felhasználást a lehető leghatékonyabban tegyük. Kormányok, és az EU is fogadkoznak, hogy 20 %-kal növelik az alternatív (főleg a megújuló) energiaforrások arányát.
A modern építészetben is rengeteg lehetőség rejlik, hogy energia felhasználásunkat a minimálisra csökkentsük. Igen fontos a korszerű és tartós nyílászárók alkalmazása, amelyekkel nem csak a fűtési költségeinket csökkenthetjük, de akár az objektum hűtését, sőt akár a készenléti meleg vizet is elővarázsolhatjuk.
Az ALU-K profilcsalád a világ egyik legjobb profilrendszere felismerte ennek jelentőségét és komoly fejlesztéseket hajt végre. Természetesen közrejátszott a fejlesztésekben, hogy a fő kliensei a mediterrán térségben és a közel-keleten vannak A forró éghajlatú és tehetősebb térségekben nagyobb az igény a korszerű és jó minőségű nyílászáró rendszerek iránt.
Hazánkban is egyre melegebb nyarakat jósolnak, így véleményem szerint egyre fontosabb az építmények hő védelme a nyári forró napokon. Az ALU-K „SUNSHIDE” rendszere nemcsak fix és mozgatható árnyékoló elemeket tartalmaz, ami köztudottan nagyobb hatékonyságú, mint a belső árnyékoló rendszerek, de megtalálható itt egy napelemek fogadására képes árnyékoló is, amellyel nemcsak a nyári forróság ellen védekezhetünk. Munkára foghatjuk a napot is.
Az ALU-K kialakította integrált napelemes rendszerét is („FV”), látszóbordás függönyfalhoz integrálja a szolár technológiát. Gondoljunk csak bele, hogy mennyi fűtési és hűtési költséget lehetne megspórolni már akkor is ha nem a hagyományos fix panel és parapet üveg kerül az épületre. Komplett rendszerek kialakításával pedig akár teljesen megoldhatjuk az épületünk hűtési fűtési és melegvíz igényét.
Itthon is megjelent már egy fizetőképes és céltudatosabb potenciális vásárlói kör, aki hajlandó finanszírozni a magasabb minőségi kategóriába tartozó nyílászáró szerkezeteket. Az ő igényikre szabott megoldásokat is kínál az ALU-K : Az eddig rendszerben tartott „50IWood” alufa profilcsalád , amely exkluzív megjelenéssel szolgálja felhasználói kényelmét a belső térben, megtartva elegáns és időtálló funkcióját a külső homlokzaton. Hő technikai paraméterei is kiválóak Uf=1,8-2,4W/m2K körül mozog (ablak esetén elérhető akár Uw=1,7W/m2K is). Ezt kívánja tovább javítani az „80IWood ITR” rendszer , amelynek hő technikai értékei önmagukért beszélnek Uf=1,5-1,9Wm2K (és ablaknál akár Uw=1,0 W/m2K is lehet).
Tolóajtó profil család folyamatos fejlesztésének köszönhetően a vásárlói igények kielégítésére egyre több megoldással tudunk szolgálni. „SC95-SC95TT” toló rendszerek eddig is magas színvonalon szolgálták felhasználóinkat (kilincses, több ponton záródó csukódás).az „SC140TT” nagyobb méretű ajtókat is lehet megvalósítani korszerű vereteknek köszönhetően. (Az „emelkedve toló” ajtó lehetővé teszi a vasalat segítségével viszonylag nehéz ajtószárny könnyed mozgatását!)
A hagyományosan népszerű profilcsaládok mellett a hőhídas „45N” és hőhídmentes „56IW” mellet, két új rendszert is fejlesztett az ALU-K: a hőhídas „55N” mely lehetővé teszi a 3-3,5m magas belső portálok kialakítását (dobozos, inercia erősített profilok nélkül is). A hőhídmentes „67IW” pedig a jobb hő technika jellemzőivel kívánja a felhasználók igényeit kielégíteni. Nemsokára bevezetésre kerül a „67IW ITR” amely különleges megoldásainak köszönhetően még tovább kívánja javítani a rendszer hő technikai paramétereit.
Az ALU-K függönyfal rendszerek is bővültek két új rendszerrel: Az „SL50” látszóbordás és a „SL50SG” úgynevezett „félstruktúrális” profilcsalád nagyobb szabadságot biztosít az építészek számára a homlokzati megjelenés. Az eddig rendszerben lévő „SL 60” profilokat a nagyobb inerciájuk miatt tetőszerkezetek kialakítására nyújtanak biztos alternatívát.
Ezen felül az ALU-K széles profil választékkal ál, kedves megrendelői rendelkezésre. Magyarországon az ALU-K system termékeit megvásárolhatják Metapolár Kft-nél. Természetesen megrendelésre a ALU-K összes rendeszerben tartott termékét tudjuk biztosítani a fentiekben nem említett: golyóálló szerkezetek „Blindall 60” és „Bildall70”; office rendszer „50PI”; Ipari toló- és harmonikakapuk „PL80”; stuktúrális függönyfalak „AW3S”, ”AW3SF”, ”AW3M”, „AW3B”, „AW3T”; "Spider"- pókláb rendszer „FP”; Fémhomlokzat burkolat „FVM”;- harmonika ajtók „45V”, zsalugáter .
2015. január BAU2015 - München -
BAU 2015 München - kiállítás
A BAU 2015 évtizedek óta az egyik legjelentősebb szakmai kiállítás, ahol építészetről,
anyagokról, rendszerekről tájékozódhat a látogató.
Idén 2015 január 19-24 között rendezik meg a neves eseményt.
A BAU 2015 KÍNÁLATA - A szakma egésze egy helyre koncentrálódva:
◊ Alumínium
◊ Építőanyag-kerámia
◊ BAU IT (software és hardware)
◊ Padlóburkolatok
◊ Szolgáltatások
◊ Üveg
◊ Acél, nemesacél, horgany, réz
◊ Természetes kő, műkő
◊ Fa, műanyag
◊ Zárak, vasalatok, biztonság
◊ Kő, agyag
◊ Kapu- és ajtómozgató rendszerek
◊ Ajtók, ablakok
◊ Cserép, tetőkonstrukciók
◊ Energia-, építés- és szolártechnika
◊ Szakkiadók
◊ Csempék, kerámiák
◊ Épületvezérlés, épületautomatizálás
◊ Az építőipar egyéb területe
World trade fair for carpets and floor coverings
The Domotex Hannover is a pure trade fair. The Domotex one of the most
professional exhibitions. This event is mainly used by guests visited
decision-making powers. The special shows show new trends, techniques and products.
The Domotex Hannover is an excellent marketplace for new business contacts
and good customer relations.The Domotex will take place on 4 days
from Saturday, 17. January to Tuesday, 20. January 2015 in Hanover.
Közérdekű hír:
ÖT éve alakult és sikeresen működik a Burkolástechnika Egyesület, amelynek célja annak elősegítése, hogy a burkolatok megbízható minőségben a mindenkori műszaki, tudományos, technikai ismereteknek, érvényes szabályozóknak megfelelően készüljenek. Az egyesület további célja a burkoló szakemberek képzése, érdekeinek a képviselete. Az egyesület elnöke Brassnyó László úr.
Belépési szándék esetén keressen +36/30-9663268 vagy
Elmúlt események, programok:
A Gábor László professzor úr születésének 100. évfordulója tiszteletére megtartott 2010. évi első, majd a tavalyi, immár hagyományteremtő "Második Épületszerkezeti Konferencia" után a BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszéke 2012. november 20.-án "Harmadik Épületszerkezeti Konferenciát" rendez, melynek témája a környezettudatos építés és szerkezetei.
2013. január BAU2013 - München -
BAU 2013 München - kiállítás
A BAU 2013 a számok tükrében:
· 232.901 látogató
BUDMA 2013- Nemzetközi Építőipari Vásár Poznań-ban
A jövő építészete. Intelligens építészetA következő Budma Építőipari Szakkiállítás és Vásár 2013. január 29-től február 1-ig került megrendezésre a Pozań-i Nemzetközi Vásár területén. A rendezvény szlogenje „A jövő építészete. Intelligens építészet". Az építőipar fejlődése, a legújabb és legfejlettebb technológiák, építés-szabályozási rendszerek mind hozzájárultak az intelligens élettér fogalmának kialakításához, melynek központi eleme a hatékonyság; az energiatakarékos megoldások; az innovatív építőanyagok és épületgépészeti rendszerek. A Budma 2013 vásáron az építőipari szektor legfontosabb résztvevői (key clients) találkozhattak egymással és oszthatták meg tapasztalataikat. A tavalyi vásáron több mint 50.000 szakember, építőipari vállalatok; nagykereskedők; mérnökök és kivitelezők; befektetők és fejlesztők vettek részt Európa 28 országából. BUDMA-t számos promóciós rendezvény, interaktív kiállítás, bemutatók és workshopok kísérték.
.TerraTech-EnerTech Lipcse 2013, Nemzetközi Környezetvédelmi és Energia SzakkiállításokConstruma 2013. Építőipari szakkiállítás a Hungexpon
ÉPÍTŐIPARI Kiállítások 2013
Ukrajna – Kijev Build, Kijev 2013. február
Üzbegisztán – Aquatherm, Taskent 2013. február
Szerbia – SEEBBE, Építőipari Vásár, Belgrád 2013. április
Románia - Construct EXPO, Bukarest 2013. április
Oroszország – MosBuild, Moszkva 2013. április
Líbia – Infrastructure, Oil&Gas, Tripoli 2013. április
Ukrajna – Aquatherm, Kijev 2013. április
Ukrajna – Nemzetközi Gazdasági és Regionális Vásár, Ungvár 2013. május
Koszovó – CTEF, Pristina 2013. május
Szerbia - Nemzetközi Gazdasági Vásár, Szabadka 2013. június
Montenegro – Civil Engineering, Budva 2013. szeptember
Kazahsztán – KazBuild + Aquatherm, Almaty 2013. szeptember
Oroszoszág – Baltic Build, Szentpétervár 2013. szeptember
Azerbajdzsán – Baku Build + Aquatherm, Baku 2013. október
Horvátország - SASO, Split 2013. október
Franciaország – BATIMAT, Párizs 2013. november
Régi programok:
BAU2011 München 2011. január 17-22.
| Időpont, nyitva tartás | |||
| 2011. február 17. /csütörtök/ - 2011. február 20. /vasárnap/ | |||
| |||
| 2011. április 12. /kedd/ - 2011. április 16. /szombat/ | |||
| |||
| 2011. április 13. /szerda/ - 2011. április 17. /vasárnap/ | |||
| |||
| 2011. május 9. /hétfő/ - 2011. december 13. /kedd/ | |||
| |||
| 2011. május 17. /kedd/ - 2011. május 20. /péntek/ | |||
| |||
| 2011. május 18. /szerda/ - 2011. május 21. /szombat/ | |||
| |||
| 2011. augusztus 25. /csütörtök/ - 2011. augusztus 28. /vasárnap/ | |||
| |||
| 2011. szeptember 21. /szerda/ - 2011. szeptember 25. /vasárnap/ | |||
| |||
| 2011. október 5. /szerda/ - 2011. október 9. /vasárnap/ | |||
| |||
| 2011. október 18. /kedd/ - 2011. október 22. /szombat/ | |||
| |||
| 2011. november 25. /péntek/ - 2011. november 30. /szerda/ | |||
| |||