csendlap csendlap csendlap csendlap csendlap csendlap csendlap csendlap csendlap csendlap csendlap csendlap csendlap csendlap csendlap csendlap csendlap csendlap csendlap csendlap csendlap csendlap csendlap csendlap

Hangszigetelés - egy kis elmélet

+36/309663268

Egyre nagyobb gondot jelentenek a különbözo környezeti ártalmak. Végre a figyelem lassan hangártalmak felé is fordul. A hetvenes évek elejétol fokozatosan szigorodó szabványok írják elo a hőszigetelés mértékét (mindenki hallott a „k” értékrol – ma „U” érték – ami a hoátbocsátási tényezo jele). Ugyanakkor a hangszigetelési eloírásokat gyakran nem tartják be, nem megfelelő anyagokat használnak – ez a jobbik eset, mert sokszor bizony teljesen kimaradnak a r étegrendből. Amennyiben a tervező megtervezi, megfelelo anyagokat használnak fel, a kivitelező szakszerűen beépíti, akkor szinte tökéletes megoldások léteznek. Az utólagos hangszigetelés sajnos soha nem lehet olyan jó, mintha szakszerű lenne az új építés. Másrészt a zaj csökkentése akkor hatékonyabb, ha az a zaj forrása felől történik. Mivel ez sok esetben nem oldható meg, különböző megoldásokat kell kitalálni. Azt azonban tudni kell, hogy a zaj így csak csökkenthető, de nem szuntethető meg.

Az épületen belül az emberre ható zajok közül megkülönböztetünk léghangokat, kopogóhangokat és rezgéseket.

Léghang

• a lakás belső terében az általunk keltett zaj, vagy

• két helyiség közt (pl. a szomszédból/szomszédba átszurodo beszédhang, zene), illetve

• a helyiség és a kültér között áramló zaj (utcai forgalom, lakók kifele hallható zaja).

Kopogóhang a fölöttünk lépkedők, a lépcsőn szaladgálók, a gyerekek játéka a padlón, a háztartási gépek üzemeltetésének a hangja.

Rezgést keltenek a teton felállított légkondicionáló berendezések, a szerelvények, vagy külső térből a repülőgépek.

Ezek ellen bizony védekezni kell.

A felsoroltak alapján beszélnünk kell a különféle hangszigetelő anyagok és szerkezetek akusztikai, hangelnyelési, hanggátlási és rezgésszigetelési tulajdonságairól. Fontos mindezeket figyelembe venni, mivel vannak anyagok, amelyek kiváló hőszigetelők, ellenben nem jók, pl. az akusztika szempontjából – így pl. egyes zártcellás anyagok, a polisztirol habok.

Egy lakás hangtechnikai méretezése nagyon összetett és bonyolult dolog, most igyekszünk egy viszonylag egyszerűsített magyarázatot adni. Ez sem egyszerű, viszont szükséges ismerni az alapfogalmakat ahhoz, hogy megértsük, miért is nem lehet minden esetben egy általános „receptet” adni korunk egyik legbántóbb környezeti ártalmának kivédésére.

Vegyük tehát sorra. Egy anyag akusztikai szempontból annál jobb, minél likacsosabb. Ez az úgy nevezett akusztikai porozitás, amely egy méret nélküli szám. Ez annál jobb minél nagyobb az anyagokban levő üregek számának és az anyag összes térfogatának az aránya. Pl. a nemez vagy az ásványgyapot akusztikai porozitása 0,8, a tégláé 0,3, a márványé 0,05.

Több más akusztikai jellemző is van (fajlagos ellenállás, szerkezeti tényező, dinamikus rugalmassági modulus, veszteségi tényező), ezek figyelembe vétele mérnöki feladat. Mindegyikre van táblázat, és az optimális anyag betervezéséhez figyelembe kell venni melyik az a megoldás, amelyik a lehető legjobb értékeket adja. Ezek közül a tényezők közül kiemelkedő jelentőségű a dinamikus rugalmassági modulus és a veszteségi tényező, különösen az úsztatott padlók úsztatóanyagainál és a rezgéscsillapító anyagoknál. Egy-egy érték példának: a dinamikus modulust tekintve az üveggyapot, a kőzetgyapot, a gumi értéke 0,2 körül van, a parafáé 3,0, a polisztirolhabé átlag 15, a betoné 10000-30000 (MPa). Tehát hangszigetelési szempontból ennek az értéknek minél alacsonyabbnak kell lennie. Ellentétben ezzel, egy hangszigetelő anyag annál jobb, minél nagyobb a veszteségi tényezője. Így a betoné 0,004…0,008, a tégláé 0,01…0,02, egy 2cm vastag expandált polisztirolé (pl. Hungarocell) 0,02, amíg a parafáé vagy a gumié 0,04, a laticellé 0, 12. Ezen értékek alapján a laticell, a parafa, a gumi vagy ezek kombinációja a legalkalmasabb a lépéshangszigetelés megoldására.

Nézzük az anyagokat a hangelnyelés szempontjából!

Zárt térben a hangok energiáj a részben visszaverodik, részben átjut a szerkezeten, és részben átalakul hoenergiává. Az utóbbi ketto, tehát az átjutó hangenergia és a hoenergia összege a hangelnyelés foka, ennek a jele „a”. Ezt érdemes megjegyezni, mert sokszor találkozunk vele az anyagjellemzoknél. A hangelnyelés akkor teljes, azaz a = 1, ha hang akadály nélkül hatol át az egyik közegbol a másikba. Ez a nyitott ablak esete. Ha egy hangszigetelő anyagot vizsgálunk, nyilvánvalóvá válik, hogy az „a” értékének minél kisebbnek kell lennie, tehát annál jobb, minél inkább közelít a nullához. A hangelnyelési érték függ a hangok rezgésszámától is. Megkülönböztetünk kis-, közép-, és nagyfrekvenciás elnyelőket. (Ezeken belül is vannak szélessávú – nagy oktávszámú – és rezonátor jellegű elnyelők.) Megfelelően kiválasztott hangelnyelő anyagokkal és azok szakszerű beépítésével, illesztésével igen jó hatást lehet elérni. A szigetelőanyagok kiválasztásánál segít az „a-frekvencia görbe”. Anyagválasztásnál szakember (gyártó, tervező) véleményére ajánlatos hagyatkozni. Néhány „a” érték kis-, közép- és nagyfrekvencián:

beton (0,01-0,02-0,02),

vakolt fal (0,03-0,05-0,04),

nem úsztatott parketta (0,04-0,05-0,06),

úsztatott parketta (0,10-0,05-0,06),

szőnyegpadló (0,02-0,13-0,44),

4cm vastag üveggyapot (0,29-0,69-0,96),

2,5 cm vastag expandált parafa (0,01-0,4-0,3).

Mit kell tudni a hanggátlásról?

Többféle hanggátlásról beszélünk: léghanggátlás , a lépéshanggátlás , épületszerkezetek hanggátlása.

A léghanggátlás „R” értéke nem más, mint az épületrésznek a léghanggal szemben tanúsított ellenállása. Erről az értékrol hallhattunk pl. a nyílászáróknál, amelyeket többek közt az „R” értékük szerint is osztályozzák.

A „R”-t decibelben mérjük, a zajos (L 1 ) és a csendes (L 2 ) térben mérhető hangnyomásszint, valamint a két helyiséget elválasztó szerkezet és a csendes tér egyenértékű négyzetméterben mért felülete alapján. A léghanggátlás is függ a frekvenciaszámtól. A léghanggátlás tehát többek között függ a szerkezet tömegétől és a merevségtől. Ezért van az, hogy pl. az apró ólomgolyókkal telt zártcellákból álló, hajlékony szigetelőlemezek olyan kiváló hanggátló tulajdonságúak.

Gyakran halljuk azt a szót, hogy decibel, azaz dB. Ez a súlyozott hangnyomásszint (L nw ) mértékegysége. Az L nw értéket a különböző frekvenciákon mért hanggátlási értékekből összeállított görbe, és a fül érzékenységét figyelembe vevő vonatkozási görbe összehasonlításával kapjuk. Helytelenül, a teljes biztonság elérésének érdekében a vásárló azt gondolja, minél vastagabb szigetelőanyagot épít be, annál jobban védi magát a zajoktól. Ez csak részben igaz, az anyagvastagság és az elnyelt decibelérték nincs egymással egyenes arányban, viszonylag bonyolult, logaritmikus arány jellemzi.

A lépéshanggátlás a födémen való járásból, koppanásból származó zaj csökkentése, azaz valamilyen rugalmas anyag beépítésével (úsztatás) megakadályozzák, hogy a kopogóhangok a födémet rezgésbe hozzák. A födémek testhangterjedéseit összefoglalva lépéshangkeltésnek nevezzük, dacára annak, hogy ez nemcsak az emberek lépéseitől ered.(Ez általában nem korlátozódik a födémre, hanem átvándorol más csatlakozó épületszerkezetekbe, így gyakran halljuk a viszonylag távolabb eső helyiségekben is.)

Az egyes épületszerkezetek hanggátlását szabvány határozza. Minden egyes épületelemnek megvan a saját szabványa, beleértve a falazó elemektol a nyílászárókig, valamint azok csatlakozásait. Igen összetett számítás alapján határozzák meg az anyagok hanggátlási tulajdonságát.

A szerkezetekre kerülő burkolat vagy burkolati rendszer módosítja a nyers födém, fal, mennyezet léghang és/vagy kopogóhang-szigetelését. Ez a hangszigetelést javító hatás, decibelben (dB) mérve. Erről az értékről még sokat olvas, hall az, aki meg akarja oldani lakásának hangszigetelését. Így az ún. ?L, amely a padlóburkolatoknál a „R” lépéshanggátlást javító hatás mutatója. Ennek kell megfelelnie a burkolatokhoz használt szigetelésnek.

Foglalkozni kell még a hanggátlási követelménnyel. Néha egy-egy anyaghoz kapott prospektusban találkozhatunk ilyen jelleggörbével, mivel a gyakorlatban előnyös a léghanggátlást egyetlen számadattal, az ún. léghanggátlási mutatóval jellemezni Egyes frekvenciatartományokhoz (oktávszámban megadva) mért adatok tartoznak. Ez az alapja a szabványnak, amely meghatározza, hogy a különböző rendeltetésű helyiségekben (pl. lakószoba lakáson belül vagy lakások között, folyosó, lépcsőház stb.), adott frekvenciatartományban milyen léghanggátlásúnak kell lennie a szerkezetnek.

Végül fontos megemlíteni a rezgésszigetelést. Ez megakadályozza a gépek vagy a szerelvények keltette rezgéseknek az épületszerkezetre való terjedését. Gépek esetén a gép és az alap közé rugalmas réteget (legjobb erre az expandált parafa) helyeznek. A réteg vastagsága függ a gép súlyától és a gép fordulatszámából adódó frekvenciaszámtól.

A későbbiekben az elmélet után jöjjön a gyakorlat! Kardinális kérdés a szakszerű hangszigetelés, és sajnos még ma is ez az építőipar mostohagyermeke.

A további oldalakon igyekszem hasznos gyakorlati tanácsokat adni arra, hogy hogyan tudjuk megelozni, csökkenteni a bosszantó zajokat.

utólagos hangszigetelési megoldások

főoldal info@parafa.net

Parafa és a fizika a hangszigetelés alapjai sugárzás elleni szigetelés parafával parafa - a fenntartható építészetért

újdonság -hőszigetelő parafa vakolat ESB hőszivattyú -energiamegtakarítás különféle anyagok hőszigetelési értékei utólagos hőszigetelés

hőszigetelés és hangszigetelés

utólagos hangszigetelés

parafa + Phonewell "Csendlap" = tökéletes nyugalom

megbízható megoldás utólagos hangszigetelésre

lépéshanggátlás javítása akár 65 dB

léghanggátlás javítása 33 dB

egyszerű, tiszta szerelés

legutóbbi referenciánk:

1. eredeti állapot. A képeket jól látható, hogy az acélgerendák, a vasbeton lemez és a lécezés közvetlenül egymáson helyezkedik el. A térközök sittel és kohósalakkal lettek feltöltve. Az rendszer továbbítja a rezgéseket.

2. megoldás. A nagyobb törmeléket eltávolítottuk. A felületekre finom homokot szórtunk, ebbe ágyaztuk a párnafákat. A vasbeton gerendákat lefedtük 4 mm vastag parafával, annak érdekében, hogy a párnafa ne ütődjön a gerendához. A párnafák közét feltöltöttük homokkal, erre egy OSB lap kerül. Minden csatlakozásra gondosan kell ügyelni, a kivitelezést előzetes felmérés és tervezés előzte meg. Az OSB lapokra kerültek a Phonewell csendlap lemezek. Alemezekre lehet ragasztani parkettát, de lehet csupán fektetni. Az összes munkafázis száraz szerelés, nem kell kivárni egy technológiai időt.

info@parafa.net

Amit a hangokról tudni lehet

(részletek Horváth Miklós honlapjáról - http://hmika.freeweb.hu/Lexikon/Html/Hang.htm)

Valamilyen közeg-, többnyire levego beli nyomás impulzusok alkotta hullám mozgás.
A hang forrás egy mechanikus rezgés kelto eszköz a közegen belül, pl. egy rezgo gitárhúr vagy egy hangosbeszélo tölcsére.
A hang ot észlelhetjük füllel, de mikrofon vagy valamilyen átalakító segítségével is.
A hang terjedési sebesség e levego ben 332 m/s, 20 ° C-os édesvízben 1482 m/s.

Az ember a 16 Hz - 20.000 Hz közötti frekvenciájú hang okat érzékeli. Ez a hallható hang tartomány . (Más élolények ennél alacsonyabb, vagy sokkal magasabb frekvenciák at is észlelnek, a kutya pl. 40.000 Hz -ig.)

A 16 (20) Hz -nél alacsonyabb frekvenciájú hang okat infrahang nak,
A 20.000 Hz magasabb frekvenciájú hang okat ultrahang nak nevezik

A hang okat a hangmagasság ( frekvencia ), a hangszín ( felhang ok) és a hangerosség (intenzitás) jellemzi.

A témával szemléletesebben foglalkozom az Érdekességeknél a Hangok birodalma részben.

Öveges tanár úr szemléletesen foglakozik a hang okkal a Fizika blokk Milyen messzire hallatszik a mennydörgés? és a Mi búg a tengeri kagylóban? - Miért változik meg a fogatlan ember hangja? címu részében.

Öveges tanár úr a hangokról...

A hangokkal kapcsolatos részletek Öveges József : Érdekes fizika címu könyvébol...

A hang nem hallatszik nagyon messzire.
Ha az utcán két ember csendesen beszélget, 10-15 m-nél nem hallatszik messzebbre.

	A puskalövés legfeljebb 2-3 km távolságból hallatszik.
	A mennydörgés is aránylag csekély távolságra: 5-6 km-re hallatszik.

A hang terjedése közben a részecskék mozgása súrlódás sal jár, ennek legyozése pedig munka végzést kívánt. Mennél távolabb jut el a hang , egyre gyengül, végül teljesen megszunik, energiája pedig hové, hoenergiává alakul.
A magas hang ok rezgésszáma nagy, a mélyeké kevesebb. Amikor a magas hang ok terjednek, akkor azokat a levego ben lévo részecskék et igen sokszor kell ide-oda mozgatni. A mély hang ok terjedésük közben kevesebb munkát végeznek.
A magas hang ok tehát nem terjednek olyan messzire, mint a mély hang ok.
Ezért van az, hogy ha közeli a villám , akkor reccseno, éles hangot hallunk, ha távoli, akkor csak mély dörgést. A közeliben benne vannak a magas és a mély hang ok is, ámde a hang terjedése közben egymás után maradnak el belole a szapora rezgés u, magas hang ok vagy legyengülnek. Végül csak a kevés rezgésszám ú, mély hang ok maradnak meg.
Ugyanezzel lehet magyarázni, hogy a visszhang mélyebb hangon felel: amíg a hang eljut a visszavero felületig és onnan vissza, azalatt elnyelodnek belole a magas hang ok, csak a mély hang ok maradnak meg.

Tegyünk órát az asztalra, olyan messzire, hogy ketyegését egyáltalán ne halljuk a levegon keresztül. Ezután szorítsuk fülünket az asztalra, halljuk a ketyegést.
Általános tapasztalat, hogy a hang fában, víz ben, acél ban terjedve sokkal kevésbé gyengül az erossége, mintha a levegoben terjed. Pl.: a csengo hangja a levegoben 200 m-re hallatszik. Ha a csengo a víz alatt kapna ugyanekkora ütést, akkor az 400 m-re hallatszana el.
A cseppfolyós anyag okban, szilárd testek ben a molekulák szorosabb kapcsolata miatt a részecskék könnyen át tudják adni egymásnak a rezgés t.
A hang erejének csökkenéséhez az is hozzájárul, hogy a hang rezgések minden irányban haladnak, ezért rohamosan növekvo térrészben oszlanak szét. Ha megakadályozzuk , hogy a hang szétterjedjen, akkor sokkal messzebbre hallatszik.
Függesszünk fel egy órát, és álljunk tole olyan messzire, hogy ne halljuk ketyegését. Ha egy csövet tartnuk a fülünk és az óra közé, akkor a ketyegést újra halljuk, mert a cso fala megakadályozta a hang rezgések tovaterjedését.

Falun, vagy más csendes helyen lévő lakásokban, amikor nagy a csend, néha hirtelen megrezzen az ablak.
Az ablaküveg gyakran nem áll szilárdan a keretben, könnyen rezgés be jöhet, ha valami meglöki. De vajon mi?
Ha a hang ok rezgésszám a másodpercenként 16, akkor fülünk már nem hallja, de még ekkor is erősen megrezegtetheti az ablakot, ha rezgésszám uk egyenlő.

Azt mondják, hogy ha belehallgatunk egy kagylóban, halljuk a tenger morajlását. Ez persze nem igaz. Akkor is ugyanezt halljuk, ha egy pohárba, vagy befőttesüvegbe hallgatunk bele.
Körülöttünk sohasincs tökéletes csend , még éjszaka sem. Alig hallható vagy éppen teljesen hallhatatlan hang ok sokasága vesz körül minket. A pohár, befőttesüveg a hozzáérkező sokféle hang rezgés közül kiválasztja a saját rezgés ének megfelelőt, azzal együtt rezeg, az a hang megerosödik és hallani fogjuk.

további érdekességek:: http://hmika.freeweb.hu/Erdekes/Html/Hangok.htm

utólagos hangszigetelési megoldások

főoldal info@parafa.net

Parafa és a fizika a hangszigetelés alapjai sugárzás elleni szigetelés parafával parafa - a fenntartható építészetért

újdonság -hőszigetelő parafa vakolat ESB hőszivattyú -energiamegtakarítás különféle anyagok hőszigetelési értékei utólagos hőszigetelés