Felújítás – sitt nélkül
Manapság az építő- és építőanyag-ipar egyik húzóágazata a lakás- és az épületfelújítás.
Napjaink gazdasági nehézségei miatt kisebb az építkezési kedv, és nem nemcsak Magyarországon jellemző, hanem világszerte érzékelhető. Az Egyesült Államokban a jelzáloghitelek olyan válságba sodorták a lakosságot, hogy kimatatható az iparág visszaesése.
Amivel viszont mindenképpen törődni kell, amit nem lehet halogatni, az az építmények állagmegóvása, az új szabályzók szerinti átépítése (pl. az utólagos hőszigetelés), lakásfelújítás akár komfortfokozat- akár értéknövelési szempontból.
Nagyjából napjainkra ért be a panellakások, a hetvenes években épült hagyományos szerkezetű házak, valamint a belvárosi polgári lakások felújításának szükségessége.
Gyakran találkozom azzal a problémával, hogy az építkezést a lehető legkevesebb bontási munkával szeretnék megúszni. Ez teljesen érthető, különösen, ha egy bérház negyedik-ötödik emeletén lévő helyiségről van szó. A régi épületek vastag és többrétegű burkolatrendszerének az elbontása jelentős munkával, törmelékkel, ér ezzel együtt kosszal jár. A sittet pedig el kell szállítani, és a törvényes lerakatról is gondoskodni kell. Ezek pedig újabb, komoly kiadást jelentenek.
Jogos tehát az igény, jogos a kérdés, hogy van-e megoldás erre a problémára.
Igen, van, de …
Mindenek előtt tisztázni kell, hogy milyen a terület, milyen a helyiség állaga, milyen a burkolat állapota. Akkor tudunk szakszerű véleményt adni, ha előtte feltárást végzünk. Egy múlt században épült belvárosi lakásnál ritka eset, hogy van tervrajz. A tervekből kitűnik a szerkezet, ebbol sok mindenre lehetne következtetni. Akár egy födémgyengítésre – egy szerkezetben húzódó kéményre, akár a rétegrendre. A tervrajzok híján csak következtetni tudunk, illetve óvatosan tudunk eljárni. A szemrevételezéskor is sok minden kiderülhet, egy-egy ázás, a burkolólapok lazulása, hézagok keletkezése.
Általános követelmény, hogy minden új munkálat megkezdésének alapja, hogy az előző munkafázis, az adott munkaterület a feladatra készen álljon. Konkrét példával: a burkolás megkezdésének alapfeltétele a megfelelő aljzat. Megfelelő aljzatnak a stabil és egészséges, a kellően sík, sima, vízszintes, tiszta és száraz fogadó szerkezet (esztrich) nevezhető. A szabvány szerint ezek az alapvető feltételek, de sok más egyéb tényezőt is figyelembe kell venni. Ide tartozik a levegő hőmérséklete és páratartalma, ide tartozik a megfelelő hőszigetelés, a hőhidak kiküszöbölése is. Természetesen mindennek ellenőrzése nem várható el egy burkoló szakiparostól. A szakiparos feladata a fogadó felület ellenőrzése és a szakszerű kivitelezés.
A fogadó felület ellenőrzése
A burkolandó felület tehát legyen stabil. A felújításnál ez azt jelenti, hogy pl. a beépített parketta ne mozogjon.
A felület legyen sík és sima, mivel bármit is helyezünk rá, annak ugyanúgy stabilnak kell lennie. A felület nem lehet nedves, és amennyiben régebbi beázások miatt gombát fedeznénk fel rajta, úgy szó sem eshet arról, hogy a parketta bent maradjon. A gombák nagy része nemcsak egészségtelen, de veszélyes is lehet. Amennyiben egy faanyagot pl. egy könnyező gomba támad meg, úgy az egész épület elfertőződhet. A könnyező gombát csak teljes bontással és a faanyag elégetésével lehet elpusztítani.
Minden aljzat alapkövetelménye, hogy legyen száraz. Erről nem elég nyilatkozni, hanem mérés szükséges. Ma már minden igényes szakembernek van mérőeszköze. Fontos hangsúlyozni hogy az egyedüli hiteles eredményt a CM-készülékes mérés jelenti.
Ha megfelelő az aljzat
Láthatjuk, hogy a bent maradó burkolatnál ugyanazok a követelmények, mint bármilyen egyéb fogadó felületnél.
Amennyiben ezek teljesülnek, úgy megkezdhetjük az érdemi munkát.
Ha a parkettánk felülete teljesen sík, és készparkettánk van, akkor a párazáró és lépéshanggátló alátét elhelyezése után azonnal fektethetok a lapok. Amennyiben hiányos a fogadó szerkezet, úgy alkalmazzunk úgynevezett szárazon szerelt rendszert.
Szárazépítés
A sík, szilárd és száraz parkettára csaphornyos 10-12 mm vastag, 125x250 cm méretű OSB-lapokat fektetünk, majd a lapokat a padlóhoz csavarokkal rögzítjük. Ez egy teljesen sima felületet ad, amelyet úgy kell kezelni, mint egy nedvszívó, jól kiegyenlített aljzat. Ha készparkettánk van, úgy a párazáró fólián kívül egy rugalmas, 2 mm vastag, lépéshanggátló lemezt kell leteríteni. A legjobb anyag erre a célra a parafa, mivel az a termék – azon kívül, hogy természetes anyag - egy életre megtartja eredeti hangszigetelő tulajdonságát, mérettartó, ezen kívül egy beázás után ki lehet szárítani, nem marad meg benne a penész. Fontos hangsúlyozni, hogy a megfelelő hangszigetelés egyre inkább a figyelem központjába kerül, a zajterhelés az egyik legkellemetlenebb környezeti ártalom.
A szigetelő lapra ezután már csak a készparkettát kell lerakni, nem szükséges sem ragasztani, sem utólag felületkezelni. Az esetleges ázások elkerülése érdekében kapható a piacon egy szilikonos tömítő, ez teljes mértékben elegendő, a mai korszer klikkes vagy loc-os kapcsolatokat nem kell ragasztani.
Amennyiben olyan burkolóanyagot választunk, amelyet rögzíteni kell – így PVC-t, linóleumot, gumit vagy parafa lapokat, esetleg lamella- vagy egyéb ragasztandó parkettát, akkor a gondosan előkészített OSB-lapra nedveságyas ragasztás esetén a csatlakozásoknál lévo fúgákat ki kell tölteni, majd fogazott spatulával, kontaktragasztás esetén hengerrel kell a ragasztót felvinni. A gyártó előírásainak megfeleloen kell eljárni, a ragasztónak a megfelelő nyitott időt, majd a száradási időt be kell tartani. A burkolás után sok esetben még felületkezelésre (lakkozásra, olajozásra) is szükség van.
Mint már említettem, az OSB-lapot pontosan úgy kell kezelni, mint egy sima nedvszívó aljzatot. A rendszer nagy előnye, hogy nem kell előtte bontani, törmeléket szállítani, megkíméljük magunkat a nagyobb kosztól, a késobbiekben pedig ez a rétegrend egyszeruen bontható.
Az OSB-lapokon kívül alkalmazható padlóburkolati célra kifejlesztett gipszkarton lap is. Ezeket több rétegben gyártják, 25-50 mm vastagságig, hőszigetelő kivitelben is. Ezeket a lapokat azonban rendszerben kell használni, és teljes felületen kell rögzíteni.
Nagyon fontos megemlíteni még, hogy a dilatációs hézagokra a lapok elhelyezésénél ügyelni kell!
A fentiekben említett, úgynevezett szárazon szerelt burkolat szakszerűen kivitelezve stabil és korrekt építészeti megoldás, de csak ott kivitelezhető, ahol hely is van a megfelelő rétegvastagsághoz.