parafa és a fizika a hangszigetelés alapjai miért jó az olaj-viasz felületkezelés parafa parketták kivitelezése festett parafa burkolatok parafa és falburkolás
Kopásállóság - karcállóság - igénybevételi osztály
Nemrég egy nagy bevásárló központban nem is annyira érdekes, mint inkább – sajnos – gyakran előforduló párbeszédre lettem figyelmes. Kíváncsi, információéhes és némiképpen félretájékoztatott vevőérdeklődött egy faparketta kopásállósága iránt. Ez a kulcsszó úgy került a köztudatba, mint a hőszigetelés témakörben a hőátbocsátási tényező. Jól hangzó szakszó, aminek a valós jelentésével kevesen vannak tisztában. A nagy nehezen előkerített, pár hét alatt „kiképzett” boltos legény aligha adhatott kimerítő választ. Erre a jelenségre nem szabad haragudni. A burkoló szakma komoly tudást igényel, a vevőnek pedig nem a kell a szakmában elmélyülni. Szerencsére sok szaküzletekben tanult és tapasztalt eladók végzik a munkájukat, így kérdéseinkre szakszerű választ kaphatunk.
Addig próbáljuk meg tisztázni a burkolóanyagok kopásállóságának a kérdését.
Az építőiparban kopásállóság nem más, mint a különböző, hideg- vagy melegburkoló padlólapok mechanikai jellegu koptató hatásokkal szembeni ellenálló képessége. Ez a tulajdonság lényeges szempont a padlóburkoló lap kiválasztásakor. Az erős hatásoknak kitett területeket, mint pl. az előszobát, a folyosót nagyobb kopásállóságú lapokkal érdemes burkolni annak érdekében, hogy hosszú időn át megőrizzék felületi minőségüket.
I. A kifejezést először a kerámialapokkal kapcsolatban alkalmazták. Attól függően, hogy milyen a felület minősége és hol lehet alkalmazni, különböző osztályokról beszélhetünk. Magyarországon kopásállóságot pl. az MSZ EN-154 alapján határozzák meg.
A különböző osztályokba sorolt lapokat az alábbiak szerint jelölik: (Ennek a jelnek a típuskód, a minőségi osztály és a színárnyalati jelölés mellett szerepelnie kell minden egyes dobozon!)
A kopásállóság mellett említést kell tenni a karcállóságról is. A karcállóságot a fal- és a padlóburkoló lapoknál egyaránt speciális eszközökkel 1-10-es skálán belül vizsgálják. Ezt a tulajdonságot a dobozokon nem szokás feltüntetni, de általában jellemzo, hogy a matt, ezen belül is a rusztikus felületu lapok karcállósága lényegesen jobb, mint a fényes lapoké.
II. Más kérdés a melegburkoló lapok, a parketták vagy a laminált lapok kopásállósága. Azoknál a parkettáknál, amelyeket nem gyárilag felületkezelnek, a kopásállóságot a lakk és a lakkozás, vagy az olaj illetve olajozás minősége határozza meg. Ez utóbbiról azonban - értelemszerűen - a gyártó nem adhat bizonylatot. A mechanikai sérülésektől a felületkezelő anyag védi a fát.
Kopásállósági osztályok laminált padlónál, illetve vinil koptatóréteggel ellátott parkettáknál
A lamináltpadlók felületét a parkettával és furnérpadlókkal ellentétben nem valamilyen fára vagy parafára felvitt lakk, olaj vagy viasz védi. A felső réteg egy műgyantával (általában melamingyantával) átitatott papírból készült vékony fedoréteg (overlay), amit a dekorpapírral (nyomott papírokkal, túlnyomórészt fastruktúra utánzatokkal vagy bármely más felületi mintával) együtt egy hordozólemezre (HDF) préselnek.
Az overlay-k átlátszó papírsávok, amelyeket impregnáló fürdoben folyékony melamingyantával itatnak át. A lamináltpadló a minoségét ill. kopásállósági osztályát illetve kopással szembeni ellenállóságát úgy fokozzák, hogy a gyantákhoz korund szemcséket (olyan ásványi részecskéket, amelyek pl. a csiszolóanyagokban is megtalálhatók) adnak. A fedoréteget a dekorpapírral együtt préselik a hordozólemezre .
A préselés során a nyomás és a ho hatására a papír a melamingyantával szilárd felületté olvad össze. (A legújabb fejlesztések szerint a festés már a hordozórétegre kerül, erre olvad rá a mugyanta. Egyes típusú gyártmányoknál papír helyett vékony fafurnért alkalmaznak.)
A laminált padló koptató hatásokkal szembeni ellenállását a DIN EN 13329 szerint a következo kopásállósági osztályok szerint adják meg (AC 1- AC 5-ig).
Kopásállósági osztály |
AC 1 |
AC 2 |
AC 3 |
AC 4 |
AC 5 |
IP érték |
> 900 |
> 1800 |
> 2500 |
> 4000 |
> 6500 |
|
|
|
|
|
|
Régi IP értékek |
2000 |
4000 |
2500 |
10000 |
15000 |
Régi osztály |
W 1 |
W 2 |
W 3 |
W 4 |
W 5 |
A kopásállósági osztály megállapítása úgy történik, hogy a vizsgálandó lapot (vizsgatestet) egy vizsgálószerkezetre feszítik, majd mozgó dörzspapírral borított kerekeket (ún. dörzskerekeket) nyomnak a laphoz. A vizsgatest kopását minden 100. fordulat után megvizsgálják. A dörzskerekeken lévo dörzspapírt minden 200. fordulat után cserélik. A kezdo kopáspont (IP) az a pont, amelyen a dekorréteg kopása eloször jelentkezik egyértelmuen.
Néhány éve azonban nem a kopásállóság a beépíthetőséget meghatározó irányadó tulajdonság. Ennél sokkal összetettebb jellemző a DIN EN 13329 számú szabvány szerinti hasznosítási osztály. A hasznosítási osztályozás irányt mutat ahhoz, hogy milyen alkalmazási területekre milyen igénybevételi osztálynak megfelelő terméket alkalmazhatunk. Ez az osztályozás a fogyasztónak tájékozódásul, a gyártónak a termékei osztályozására szolgál. A hasznosítási osztályokba a laminált lapokat ellenálló képességük (kopás, ütésszilárdság, fényállóság) szerint sorolják be.
Az igénybevételi osztályokat piktogramokkal és számokkal jelölik, az alábbiak szerint. Az első szám az alkalmazási területet, a második szám a használat intenzitását határozza meg.
Ezek szerint a lakásokat 1-es, az irodák 2-es, az ipari célú létesítményeket 3-as számmal jelzik, a második szám a forgalom nagyságától függően 1-3-ig terjed. Azaz 1-3 figura látható a képen. (Ha 4-es a második szám első jele, akkor iperi célú felhasználásról van szó.)
Igénybevételi osztály |
Alkalmazási terület |
Használat intenzitása |
Igénybevétel leírása |
Alkalmazási példák |
Lakás, magán- használatú terület |
mérsékelt |
Idoszakos használat |
Hálószoba, |
|
Lakás, magán- használatú terület |
normál |
Normál használat |
Nappali, |
|
Lakás, magán- használatú terület |
erős |
intenzív, fokozott használat |
Lépcsőházak, |
|
Középület területei |
mérsékelt |
Idoszakos használat |
Szállodai szobák, |
|
Középület területei |
normál |
Normál használat |
Óvodák, irodák, várótermek, szállodák előterei, butikok |
|
Középület területei |
erős |
intenzív, fokozott használat |
Folyosók, nagy irodák, áruházak, osztálytermek |
Kopásállóság készparkettánál (gyárilag felületkezelt parkettánál)
Az EN 438-2,6 szerinti méréseket a laminált lap vizsgálatához hasonlóan végzik. Gyorsan forgó acélkerékre rögzített csiszolópapírral egy kb. 100 cm2-es parkettaelemet koptatnak. A fordulatszám egy jobb minoségu parkettánál meghaladhatja a 2000-et.
A korszeru nanotechnológiának köszönhetoen olyan kerámia lakkokat használnak a gyártók, amelyek alkalmazásával fa- vagy parafa készparkettákat is beépíthetünk a nagyobb igénybevételnek kitett helyiségekbe.
Amennyiben egy parketta tartósságáról akarunk meggyozodni, figyelembe kell venni a termék ütésállóságát, karcállóságát és az alapanyag keménységét.
Ütésállóság
Az ütésállóság mérése közben egy acélgolyót ejtenek a felületre. Az ütésállóság mértéke az a magasság (milliméterben kifejezett értékkel), ahonnan a golyót leejtve a lakkozott felület nem károsodik. (Pl. 1500 mm)
Karcállóság
Az EN 438-2,14 alapján történo karcállósági vizsgálat során egy erre a mérésre kifejlesztett szerszámot nyomnak a felületre. Azt az erot mérik (N-ban), amelynél a felületen az elso jelek megjelennek. Ha ez az ero nagyobb, mint 1 N, akkor jobb minoségu parkettáról van szó.
Keménység
A parketta keménysége attól függ, hogy a termék melyik fafajtából készült.
Az egyes fafajták keménységét az alábbi táblázat mutatja.
Többféle meghatározás is létezik, a leggyakoribb az ún. Brinell skála szerinti keménység, (Mpa).
A Brinell keménység meghatározása (tilo)
Tölgy |
35 |
Akác |
47 |
|
Bükk |
30 |
Gozölt Akác |
47 |
|
Koris |
38 |
Cser |
32 |
|
Juhar |
29 |
Merbau |
34 |
|
Cseresznye |
31 |
Vörösfenyo |
21 |
A különleges lakkokkal kezelt fa vagy parafa parkettáknál szintén létezik a piktogrammokkal jelölt használati osztályozás. Ez azonban kizárólag a különlegesen erős kerámialakkokkal felületkezelt, illetve a vinilréteggel impregnált természetes parkettáknál találjuk meg.
Ugyanakkor pl. a keményviasz-olajjal kezelt fa vagy parafa lapok is megfelelo, a külso hatásoknak kiválóan ellenálló felületet képezhetnek.
Láthatjuk, a különböző termékeket nem mindig lehet egymással összehasonlítani.
A fentiek alapján beláthatjuk, érdemes szakember tanácsát kérni.
parafa és a fizika a hangszigetelés alapjai miért jó az olaj-viasz felületkezelés parafa parketták kivitelezése festett parafa burkolatok parafa és falburkolás
A jó felületkezelés védi a fát a kopástól és a karcolásoktól!